A munkáltató cafeteria keretein belül segítheti a lakáshitel támogatást – itt a végleges rendelet!

A munkáltató által kedvező feltételek mellett biztosítható lakáshitel-törlesztési támogatás kapcsán az NGM 2014. április 3-án kihirdetett rendelete most már a korábban nem ismert részletszabályokat is világosabbá tette.

Hegedüs Sándor

Partner, Adóüzletág vezető Bemutatkozás ▼
A szerző további bejegyzései »

Kisokos

A bejegyzésben az alábbi szakkifejezések szerepelnek. Kattintson a kifejezésre és elmagyarázzuk mit jelent:

Számos cégnél merül fel a kérdés – akár a munkavállalóktól érkező megkeresések kapcsán is -, hogyan élhetnek a lakáshitel törlesztés kedvezményes adózású támogatásának lehetőségével, lássuk a legfrissebb részleteket!


Kötelező igazolások
A most kihirdetett rendelet részletesen szabályozza a hitelintézet, illetve a kincstár által kiállítandó igazolások kiállításának módját, illetve a munkáltatók által megőrzendő okiratok bizonylatok körét.

A rendelet számos korábbi bizonytalanságot is felold. A juttatás során bármely tulajdoni hányad esetén figyelembe lesz vehető, így nem kell sem kizárólagos, sem legalább 50 százalékos ingatlantulajdoni hányaddal bírni. Egyértelművé vált, hogy egy lakás esetén akár több személy is élhet párhuzamosan a kedvezményekkel, még akkor is, ha azonos munkáltatónál állnak foglalkoztatásban. Szintén bizonytalanságot jelentett, hogy adóstárs esetén van-e lehetőség a munkáltatói támogatásra. Az új szabályok alapján már ez sem akadály.

A támogatások technikai lebonyolítása vonatkozásában a legfontosabb újdonság, hogy immár – megengedő módon – a támogatás mind a juttatásban részesülő hitelszámlájára, mind a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéséhez használt központi elszámoló számlára, sőt a magánszemély számára hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett a magánszemély saját folyószámlájára is utalható. A munkáltatók számára egyszerűsítés, hogy a támogatás indításához kapcsolódóan már nem kell elkülönített számlát nyitnia, azt a meglévő bankszámlákról is indíthatja.

A munkáltatók számára a jelenlegi kerek között bizonytalanságot jelenthet, hogy a támogatást nyújtását követően, de még a munkáltatónak átadandó bizonylatok, okiratok benyújtásának határideje előtt távozó munkavállalótól, hogyan sikerül minden dokumentumot beszerezni. Ehhez kapcsolódóan fontos megjegyezni, hogy a korábban elfogadott szja törvény változás alapján mindkét fél számára fontos lehet a papírok összegyűjtése, hiszen kellően erősek a szankciók. Az igazolás bemutatásának elmulasztása, vagy jogosulatlan támogatás esetén, a támogatás 20 százalékkal növelt összege munkajövedelemnek minősül, így az után adó és járulék kötelezettséget állapítanak meg, mely mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára fájó lehet.


Alapfeltételek
A méltányolható lakásigény feltételei közül az ingatlan szobaszáma és az együttköltözők, együttlakók száma lesz meghatározó az adómentes támogatás megítélésében, az ingatlan értékét e vonatkozásban már nem kell vizsgálni.

A támogatás csak a méltányolható lakásigényhez kapcsolódó lakáshitelek törlesztését segítheti adómentesen; új és régi lakást vásárlók, deviza és forinthitelesek körében egyaránt. Azok a dolgozók is jogosultak az adómentes lakáshitel támogatásra, akik méltányolható lakásigényükre banki hitelt, vagy az előző munkáltatójuktól munkáltatói hitelt vettek fel az elmúlt években és korábban még nem használták ki a munkáltató által kedvezményesen juttatható keretet. Az adómentes munkáltatói támogatás 5 év alatt összesen legfeljebb 5 millió forint lehet, a meglévő lakás vételárának, vagy a teljes építési költség 30 százalékáig vehető igénybe, forint és devizahitelre egyaránt.

A támogatás nem adható a munkáltatónak a bér egy része helyett, bár az adókedvezménnyel támogatott kifizetések egyik célja a havi hiteltörlesztések megkönnyítése rendszeres munkáltatói támogatáson keresztül. Az adómentes támogatás beépíthető a vállalati cafeteria rendszerbe annak egyik elemeként, ugyanakkor a cafeteria rendszer megléte önmagában nem feltétel a támogatás biztosításához. Utóbbi esetben mindenképpen ajánlott lehet egy belső szabályzatban lefektetni, hogy kik, milyen ismérvek mentén, milyen gyakorisággal és milyen összegben lehetnek jogosultak a támogatásra.

Az adómentesen adható lakáshitel támogatást nem kötelező elérhetővé tenni minden munkavállaló számára, de célszerű átláthatóan szabályozni, milyen kritériumok mentén biztosítja azt a cég a munkavállalók számára, például a próbaidő lejártát követően. Az alapelvek lefektetésével mindenképpen minimalizálható egy későbbi negatív adóhatósági megítélés is.

Különösen érzékeny a támogatás kifizetése, ha a cégtulajdonos egyben munkavállaló is, s csak számára válik elérhetővé ez a kedvezmény, hiszen ilyenkor is felmerülhet az ügylet átminősítése adóköteles jövedelemmé, ebben az esetben is csak az átlátható belső szabályozásra épülő kifizetések lehetnek megtámadhatatlanok.

Szintén nem szerencsés, ha a munkavállalók egy részének a jutalmát ilyen módon fizetik ki, hiszen ilyenkor is felrémlik a nem önálló tevékenységből származó jövedelemmé történő átminősítés lehetősége is, ami a szankciókon túl adó és járulékterheket von maga után.


Milyen hitel törlesztése támogatható adómentesen?
Az adómentes munkáltatói támogatás a már meglévő az szja rendelkezései szerinti méltányolható lakásigényhez nyújtott hitelhez, illetve bizonyos esetben akár jelzáloggal nem biztosított, de a hitelszerződés, vagy a hitelkérelem alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitelhez a vételár 30 százalékának erejéig vehető igénybe. A támogatási plafon 5 éves periódust figyelembe véve maximum havi 83 ezer forint lehet (5 év alatt maximum 5 millió forint) új és régi lakásra, forint és devizahitelre egyaránt.


Mi az a méltányolható lakásigény, amelynek törlesztését a cég támogathatja?
Egy korábbi kormányrendelet határozza meg pontosan a méltányolható lakásigényt, amely néhány alapparaméter – a lakás értéke, szobaszáma, együtt költöző családtagok száma – alapján egyértelműen azonosítja, mely lakások tartoznak ebbe a körbe. Az szja törvény módosítása, illetve a most megjelent rendelet szerint e támogatás során a méltányolhatóság szempontjából a lakás értékét már nem kell vizsgálni. Az alábbi táblázatban bemutatja, hogy az együttlakó, illetve együttköltöző családtagok száma alapján milyen szobaszám elfogadott.

Családtagok száma (fő)

Minimális szobaszám (db)

Maximális szobaszám (db)

1-2

1

3

3

1,5

3,5

4

2

4

5

2,5

5

6

3

6


Miért éri meg a cégeknek és a munkavállalóknak a támogatás?
Nem vitatható, hogy mind a dolgozó, mind a munkáltató számára előnyös megoldás a lakáshitel törlesztés adómentes támogatása, hiszen nettó 100 egység kifizetése a munkáltató számára bármilyen másik formában ennél jóval nagyobb közterhek megfizetésével jár. Éppen ezért a szabályozás helyesen, erőteljesen korlátozni kívánja, hogy a kifizetés valóban a lakáshitel törlesztését szolgálja, segítsen a munkavállalón, de ne nyisson kiskapukat semmilyen egyéb cél számára! Fontos látni, hogy a munkavállalók felől az érdeklődés óriási és a munkáltatók számára is előnyös a támogatás, de akkor éri meg a cégnek ezt a formát választani, ha tiszta helyzetben, adókockázat nélkül járhat el.

100 egység nettójuttatásra rakódó adóteher és munkáltatói költségek a különböző juttatási formák esetén

Bérköltség 2014

Béren kívüli juttatások

Egyes meghatározott juttatások

Adómentes juttatás

Adóteher

96,18

35,7

51,17

0

Összes munkáltatói ráfordítás

196,18

135,7

151,17

100

Ossza meg ismerőseivel:

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, kövessen minket a Facebookon is!

Hozzászólások (37)

  1. Ferenc szerint:

    Tisztelt uram!

    Tudna nekem abban segíteni, hogy a méltányolható lakásigényt hogyan veszik figyelembe?
    A mi esetünkben adott egy családi ház, amire államilag támogatott hitelt vettünk fel, akkor a tervek voltak a méltányolható lakásigény feltétele, ez alapján 4 szoba lenne a lakásban. Ezen tervek vannak leadva a földhivatalhoz is. Mivel csak az alapszint készült el teljesen, és a tetőtér még nem került beépítésre, így az önkormányzattól csak 2 szobára kaptunk használatbavételi engedélyt.
    Most a családunk 4 főből áll, tehát a minimális lakásigényünk rendben van, így kaphatok a munkáltatómtól ilyen támogatást, de szeptemberben születik a harmadik gyermekünk. Ily módon szeptembertől változik-e a helyzetünk, azaz folyamatosan úgy kell változnia a lakásnak, hogy mindig aktuálisan megfeleljen a méltányolható lakásigénynek, vagy ebben az esetben a hitelfelvétel időpontja az irányadó? Ha pedig megtörténik a tetőtér-beépítésünk, akkor ezt közölni kellene a földhivatallal, hogy megfeleljünk a feltételnek?

    Köszönöm válaszát!

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Ferenc!

      A jogszabály úgy fogalmaz (Szja tv. 1. melléklet 2.7 pont), hogy a lakás nem haladhatja meg a méltányolható lakásigényt, így ha a 3. gyermek miatt a szobaszám alsó határát nem érik el, az önmagában nem akadály.

      Üdvözlettel:
      Hegedüs Sándor

  2. Mihály szerint:

    Tisztelt Uram!
    Érdeklődni szeretnék, Gyes alatt lévő munkavállalónak aki a gyermek egyéves kora után a megengedett törvény szerint újból dolgozni fog egyébként 50% tulajdonos a vállakozásban munkaviszonyban kaphat-e laksáhitel-törlesztési támogatást Gyes alatt?
    Köszönettel
    Mihály

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Mihály!

      A jogszabály nem tartalmaz korlátot a tekintetben, hogy nem lehet GYES-en az illető munkavállaló, illetve, hogy nem lehet tulajdonos. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlásra a juttatás, illetve a vállalkozáson belül a juttatásban részesülők körének és az összegnek tekintettel kell lenni.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  3. Anitó szerint:

    Üdvözlöm!
    Érdeklődnék, hogy lakásfelújításra (jelzálog alapú deviza kölcsön ingatlan felújításának finanszírozása) valóban nem jár a cafetéria? Mert a cégem azt mondta, hogy arra a törvény szerint nem adható. Pedig a hitelintézet szerint az én lakásfelújítási hitelem is alkalmas a cafetéria igénybevételére.
    Köszönettel!

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Üdvözlöm!

      Önmagában felújításra sajnos valóban nem igényelhető adómentes támogatás. Mindazonáltal érdemes azt is megvizsgálni, hogy a felújításnak van-e a jogszabályban meghatározott korszerűsítés része, illetve esetlegesen kapcsolódik-e hozzá lakószobával bővítés, mert ez esetben érvényesíthető lenne adómentes támogatás.

      Üdvözlettel:
      Hegedüs Sándor

  4. M. Péter szerint:

    Tisztelt Hegedüs Úr

    Érdeklődnék, hogy amennyiben a támogatást igénybe vevő munkavállaló 50%-ban tulajdonosa az ingatlannak, és mint adóstárs szerepel a hitelszerződésben, akkor milyen maximális összegben veheti igénybe a támogatást:
    1. teljes 5 miiliós összegben (ingatlan vételárának kevesebb mint 30%a)
    2. vételár x 50% x 30% (max 5 millió)
    3. 5 millió 50%a= 2,5 millió

    Előre is köszönöm válaszát!
    Péter

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Kedves Péter!

      A jogszabályi rendelkezések nem tartalmaznak olyan előírást, mely szerint a tulajdoni hányaddal arányosítani kellene a felhasználható összeget. A törvény vételárat, illetve teljes építési költséget említ, amelynek 30 százaléka, legfeljebb 5 millió forint lehet az adómentes juttatás összesen 5 év során.

      Üdvözlettel:
      Hegedüs Sándor

  5. Szabó Márk szerint:

    Tisztelt Uram!

    Csak hitelhez adhat támogatást a munkaadó? Ha én nem kívánok a lakásvásárláshoz hitelt felvenni, hanem “KB-ből” (+családi kölcsönökből) igyekszem megoldani az ingatlan vételt, akkor nem kérhetek az adómentes támogatást a munkaadómtól?

    Üdv,
    Szabó Márk

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Szabó Márk!

      A munkáltató nem csak hiteltörlesztéshez, hanem lakásvásárláshoz is adhat adómentes munkáltatói támogatást, amennyiben a megvásárolni kívánt lakás a feltételeknek megfelel. Vásárlás esetén a munkáltató legfeljebb az adásvételi szerződésben feltüntetett vételár 30 százalékáig, de 5 millió forintot nem meghaladó mértékben adhat adómentes támogatást.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  6. István szerint:

    Tisztelt Hegedűs Úr!

    Kisvállalkozás (4 fő munkavállaló, 2 fő családtag is egyben, egyik tulajdonostárs) munkáltatójaként érdeklődőm az alábbiakról.
    1.) Létezik-e valami sorvezető a lakáshitel-támogatásra vonatkozó munkáltatói szabályozásra, s ha igen, hol érhető ez el.
    2.) Helyesen értelmezem-e, hogy a 15/2014. NGM rendelet 6. § (2) c) pontja értelmében a devizahitel kiváltása érdekében igénybe vett lakás-takarékpénztári áthidaló kölcsön törlesztésére is igénybe vehető a támogatás.
    3.) Megszabja-e valami a támogatás intenzitását, azaz munkáltatóként kifizethetem-e a támogatást egy-két-három részletben, nem havi rendszerességgel, hanem mondjuk egy éven belül. (Természetesen az 5 év 5 millió forint, illetve a 30%-os korlát figyelembe vételével.)
    Válaszát előre is köszönöm!

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Kedves István,
      A lakáshitel-támogatásra vonatkozó munkáltatói szabályozásra vonatkozóan a NAV odallán tájékozódhat: http://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/tajekoztato_140530.html.

      Második kérdésére, miszerint “Helyesen értelmezem-e, hogy a 15/2014. NGM rendelet 6. § (2) c) pontja értelmében a devizahitel kiváltása érdekében igénybe vett lakás-takarékpénztári áthidaló kölcsön törlesztésére is igénybe vehető a támogatás.” válaszom: Meglátásom szerint igen, mivel a lakás-takarékpénztár is hitelintézetnek minősül a 1996. évi CXIII. tv. alapján. Persze azt fontos kiemelni, hogy kiváltott devizahitelnek is lakáscélúnak kellet minősülnie a rendelet rendelkezései szerint.

      Arra vonatkozó korlátozó rendelkezés nincs, hogy Ön kifizetheti-e a támogatást egy-két-három részletben, nem havi rendszerességgel, hanem mondjuk egy éven belül.

      Üdvözlettel:
      Hegedüs Sándor

  7. Ildikó szerint:

    Tisztelt Uram!
    Kérdésem a következő, ha nekem lakáslízing szerződésem van, az én munkáltatóm is nyújthat lakástörlesztési támogatást a részemre.
    Köszönettel:
    M.Ildikó

  8. Gyula szerint:

    Kedves Sándor!

    Én részletesen átolvastam a 15/2014 es rendeletet, de nem találtam benne arra való utalást, hogy ingatlan értékét nem kellene figyelembe venni.
    Ez azért van így, mert arra sem tér ki hogy figyelembe kell venni?
    Nem tűnik ez nekem túl egyértelműnek.
    Illetve ki lesz az a személy aki ezt hitelesen megállapíthatja?
    A munkáltató egy alkalmazottja, vagy a hitelező bank?
    Majd bekérik a földhivatalból a hiteles másolatát az alaprajznak?(és ha ilyen nincs?)

    Előre is köszönöm válaszát!

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Kedves Gyula!
      Az ingatlan értékére vonatkozóan a személyi jövedelem adóról szóló törvény 1. melléklete 2.7. pontjának tartalmaz rendelkezéseket. E szerint a méltányolható lakásigény megállapításánál az értékre nem kell tekintettel lenni, viszont a 30 százalékos maximális mérték megállapításánál a vételár, a teljes építési költség, illetve a korszerűsítés költsége az irányadó. Ezeket az értékeket a felmerülés időpontjában kell vizsgálni. Pl. vételár esetén az ingatlan adásvételi szerződésben meghatározott érték, vagy építés esetén a számlákkal igazolható építési költség. Ezek megállapítására elsődlegesen a munkáltató, a munkáltató és a hitelintézett megállapodása alapján a hitelintézet kötelezett.
      Üdvözlettel:
      Hegedüs Sándor

  9. Btamas szerint:

    Tisztelt Hegedűs Úr!

    Érdeklődnék, hogy amennyiben a munkavállaló önadózóként egy külföldi munkáltató egyetlen Magyarországi alkamazottja, igénybe veheti ezt a támogatást? Milyen feltételek/papirok mellett?

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Tamás!
      A jogszabály tételes korlátozó szabályt e vonatkozásban nem tartalmaz. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a juttatás folyósításához a munkáltatónak belföldi hitelintézetnél vezetett számlára van szüksége.

      Üdvözlettel:
      Hegedüs Sándor

  10. Atticus szerint:

    Tisztelt Uram!

    Érdeklődnék, hogy milyen esetben kell a hitelintézettől és milyen esetben a kincstártól kérni az adümentességet biztosítandó igazolást?
    Azaz magánszemély kamattámogatásos lakáshitele esetén hitelintézeti vagy kincstári igazolást kell kérnie?

    köszönettel, Atticus

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Atticus!
      Az igazolás kiállítása igazodik ahhoz, hogy a juttatás folyósítására hitelintézeten, vagy a Magyar Államkincstáron keresztül került sor.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  11. H. Gabriella szerint:

    Kedves Sándor,
    cégünknél a 13 dolgozóból mindössze 2-3 fő érdeklődik a lakáshitel cafeteria iránt (köztük a tulajdonos, aki egyben munkavállaló is). Ha a többiek önként lemondanak a lehetőségről, adható-e jogszerűen támogatás csak annak a néhány kollégának, vagy a többieknek is kellene biztosítani azonos összegű egyéb béren kívüli juttatást?
    Előre is köszönöm válaszát!

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Kedves Gabriella!
      Önmagában nem probléma, ha csak az „érdeklődő” kollégák részesülnek e juttatásban. Ez a juttatás kezelhető a többi béren kívüli juttatáson kívül. A lemondó nyilatkozatot érdemes aláíratni a későbbiekre. Sőt akár egy rövid szabályzat is célszerű lehet a későbbi, vagy a jelenlegi és később érdeklődő munkavállalók számára.

      Üdvözlettel:
      Hegedüs Sándor

  12. Klesitz Anna szerint:

    Kérem, amennyiben már valaki tudja, hogy a munkavállalótól milyen igazolások beszerzése szükséges, tájékoztasson. A banktól nyilván a hitellel kapcsolatban kell, a Kincstártól mire is? Nyilván a többi se kevés, amit rögzíteni kellene a szabályzatban. Köszönöm a választ.
    Klesitz Anna

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Kedves Anna!
      A szükséges igazolások tekintetében a 15/2014 (IV.3.) NGM rendelet tartalmaz részletes útmutatást.

      Üdvözlettel:
      Hegedüs Sándor

  13. Utassy Gábor szerint:

    Kedves Sándor!
    A szituáció: a házastársak korábban vettek fel lakáshitelt, 50:50%-os tulajdonjoguk van, jelenleg a feleség egyéni vállalkozó, a férj pedig a feleség alkalmazottja. A férj kaphatja-e ezt a támogatást, ha egyébként minden feltételnek megfelelnek?
    Köszönettel: Gábor

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Kedves Gábor!
      Amennyiben a férj a felség egyéni vállalkozásban munkavállaló az önmagában nem kizáró körülmény. Fontos azonban, hogy minden feltételnek valóban meg tudjanak felelni és az ún. nem rendeltetésszerű joggyakorlás ne merüljön fel.

      Üdvözlettel:
      Hegedüs Sándor

  14. János szerint:

    Tisztelt Uram!

    Érdeklődnék, hogy egy egyszemélyes Kft tulajdonosa, saját magának igénybe-e veheti a lakáshitel cafetériát?

    Köszönettel: János

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt János!

      A cégforma önmagában nem akadály, fontos, hogy az illető személy egyben munkavállaló is legyen az adott társaságnál! Szintén szerencsés, hogy amennyiben a társaságnak több munkavállalója is van, akkor megadott keretek között ők is részesülhetnek e juttatásban. Amennyiben nincs több munkavállaló a társaságban és a munkaviszonya a tulajdonosnak csak most keletkezne, akkor ez felvetheti a rendeltetésszerű joggyakorlás kérdését, mivel az Adóhatóság élhet a feltételezéssel, hogy az egyetlen cél az adómentes juttatás kihasználása volt.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  15. Gábor szerint:

    Tisztelt Uram!

    Tegnap hallgattam az Info Rádión a beszélgetést Önnel, de a műsorban sajnos – valószínűleg az időkorlát miatt – nem tértek ki a következő 2 fontos kérdésre a lakástörlesztési támogatással kapcsolatban:
    1. Csak Cafeteria keretein belül (azaz univerzálisan, minden munkavállaló számára elérhetően) adható, vagy pedig normál munkabéren felüli jutattásként, egyedi elbírálás alapján is?
    2. Ha a munkavállaló megfelel a kormányrendelet feltételeinek (azaz adható ez a juttatás), akkor milyen közterhek merülnek fel a munkáltatónál? Az SZJA tv. 70§ 4. bek. értelmében az 500 eFt/év feletti béren kívüli juttatások egyes meghatározott juttatásnak minősülnek. A lakástörlesztési támogatást is bele kell számítani ebbe a keretbe (azaz, ha a munkáltató ad ilyen juttatást, akkor a többi Cafeteria elem is kikerülhet a kedvezményes adózás alól)?

    Válaszát előre is köszönöm!

    Tiszelettel,

    Gábor

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Gábor!

      1.) A juttatás nem csak cafeteria keretében adható, de javaslom, hogy a juttatás ne egyedi elbíráláson alapuljon, hanem valami ismérv alapján lehessen azt elnyerni, egyéb esetben a juttatás bérré történő átminősítése nem lesz kizárható.
      2.) Jó hírem van: ez a juttatás teljesen adómentes és ráadásul nem vonatkozik rá az 500 ezer forintos korlát. A korlát itt az, hogy 5 éven belül legfeljebb 5 millió forint összegben adható ez a juttatás egy magánszemélynek.

      Tiszteltettel:
      Hegedüs Sándor

  16. K. Orsolya szerint:

    Kedves Sándor!

    Én arra lennék kíváncsi munkáltatóként, hogy egybe lakáshitel kifizetéshez, egyben adható e az 5 millió forint?

    Köszönettel: K. Orsolya

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Kedves Orsolya!

      Igen, egy magánszemély vonatkozásában hiteltörlesztéshez maximálisan 5 millió forint adható. Felhívnám a figyelmet azonban arra is, hogy az adott összeg (ez esetben 5 millió forint) nem haladhatja meg a lakás korábbi vételárának vagy építési költségének 30 százalékát sem. Kérem, figyeljen a jogalkotó által szabott többi feltételre is!

      Üdvözlettel:
      Hegedüs Sándor

  17. Anna szerint:

    Tisztelt Uram!

    Azzal a kérdéssel fordulunk önhöz, hogy mikortól lesz érvényben az alábbi szabályozás:
    a házastársak közötti ajándékozás és a házastársak közötti
    vagyonátruházás illetékmentes lesz.
    (Ez egy 2014. januári bejegyzés a Jogi fórumon).

    Köszönettel: Anna

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Anna!
      Ez a rendelkezés 2014. január 1-től hatályos.
      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  18. Harmath szerint:

    Tisztelt Uram!
    Kérdésem, a közalkalmazottak és köztisztviselők kérhetik-e ezt a lakástörlesztési támogatást?
    Köszönettel, Harmath

    • Vargasz szerint:

      A feltett kérdés engem is érdekelne. Köszönettel!

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Uram/Hölgyem!

      A szabályozás nem zárja ki ezen adómentes juttatás vonatkozásában sem a közalkalmazottakat, sem a köztisztviselőket.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

Kövesse a bejegyzés kommentjeit RSS-en!