A külföldi munkavállalás esetén hol kell megfizetni az egészségügyi járulékot?

Egészségügyi ellátás igénybevételekor háromféle jogviszonyt kell vizsgálni a magyar állampolgárok tekintetében.

Pentz Edina

Bérszámfejtési vezető Bemutatkozás ▼
A szerző további bejegyzései »

Kisokos

A bejegyzésben az alábbi szakkifejezések szerepelnek. Kattintson a kifejezésre és elmagyarázzuk mit jelent:

Szűkös hazai és a vonzó külföldi lehetőségek állnak azon munkavállalók döntésének a háttérben, akik úgy döntenek, hogy külföldön folytatják munkájukat. S egyre gyakrabban bukkan fel a külföldre távozás motívumaként a hosszú távú öngondoskodás. A gazdasági fejlődés beindulásának folyamatos jövőbe tolódása, a nyugdíjrendszer problémái csak pár oka annak, hogy a 40-es korosztályból miért vállalnak egyre többen külföldön munkát. A30-as korosztály bár még nem gondolkodik ennyire előre, ők azért döntenek a külföldi munkavállalás mellett, mert itthon vagy nem tudnak elhelyezkedni, vagy magasabb jövedelmet szeretnének.

Egészségügyi ellátás igénybevételekor az alábbi három jogviszonyt kell vizsgálni a magyar állampolgárokra nézve:

  • EU-tagállamban dolgozik-e, illetve
  • olyan nem EU-országban dolgozik-e, amellyel Magyarországnak valamilyen szociális egyezménye van kialakítva;
  • olyan országban vállalnak munkát, amelyik nem EU-tag és nincs is Magyarországgal szociális egyezménye.

EU-migránsok
A Közösségi rendelet szabályai a Közösség tagállamainak állampolgáraira vonatkoznak, és kimondják, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó személyeket bármely tagállam jogszabályai szerint ugyanolyan jogok illetik meg, és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az adott tagállam állampolgárait. E rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak. A foglalkoztatásra vonatkozóan főszabály szerint azon tagállam jogszabályai vonatkoznak, amely államban a foglalkoztatás történik.

Vagyis aki Magyarországról elmegy például Angliába dolgozni, akkor neki ott keletkezik biztosítási kötelezettsége.

Ahhoz azonban, hogy Magyarországon mentesüljön a járulékfizetési kötelezettsége alól, a Magyarországon TAJ-számmal rendelkező magyar állampolgároknak a külföldön létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül be kell jelentenie a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

Fenti bejelentés hiányában a lakóhelye szerinti területileg illetékes NAV felé meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, melynek havi díja 6 810 forint (napi 227 forint). Ennek az összegnek a megfizetése minden olyan magyar állampolgárnak, akinek nincsen biztosítási jogviszonya és egyéb jogcímen sem jogosult egészségügyi ellátásra, kötelező.

Ezért kell tehát a területileg illetékes egészségpénztárnál vagy egészségbiztosítónál bejelentenie, ha külföldön helyezkedik el, mert külföldi biztosítására tekintettel itthon nem kell megfizetnie a fenti egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A bejelentést követően az illető járulékfizetési kötelezettsége megszűnik Magyarországon, a TAJ-kártyája érvénytelenítésre kerül, így azt már nem használhatja az egészségügyi ellátás igénybevételére. Azonban a kinti munkaviszonya alapján igényelhet egy ún. Európai Egészségbiztosítási kártyát, amelyet az az ország állít ki, ahol az illető munkát vállal. Ezzel jogosulttá válik az egészségügyi biztosításra, tehát orvosi ellátásra itthon is, amennyiben egy esetleges hazalátogatás alkalmával beteg lesz. Ehhez csupán be kell mutatnia az Európai Egészségbiztosítási kártyáját.

Az ellátást követően a két ország társadalombiztosítási szerve elszámol egymással a megtérítés tekintetében.

Fontos kiemelni továbbá, hogy amennyiben az illető bár külföldön dolgozik, de magyar lakcímét továbbra is fenntartja, úgy ez alapján továbbra is teljeskörű egészségügyi ellátásra lesz jogosult Magyarországon, szintén anélkül, hogy járulékfizetési kötelezettsége keletkezne. Ehhez viszont a külföldi biztosító igazolása szükséges a külföldi biztosítási jogviszony fennállásáról.

Amennyiben egyidejűleg több tagállamban munkavállalóként vállal munkát egy magyar állampolgár, akkor a biztosítási kötelezettsége abban az államban állapítható meg, amelyben lakóhellyel rendelkezik, amennyiben tevékenységének jelentős részét ebben a tagállamban végzi. Amennyiben a tevékenységének jelentős részét nem ebben a tagállamban végzi, akkor annak a tagállamnak a jogszabályai vonatkoznak rá, amelyben a munkáltató bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye található. A több tagállamban párhuzamosan folytatott tevékenység esetén a biztosítási jogviszony az A1-es nyomtatvánnyal igazolható.

Azok a munkavállalók, akik külföldön vállalnak munkát és körültekintően járnak el, el tudják tehát kerülni, hogy gond legyen a biztosításukkal, és így ha szükséges, bárhol bármikor „ingyenesen” ellátják őket.

Munkavégzés egyezményes országokban
Magyarországnak számos országgal van szociális biztonsági egyezménye, mely egyezmények pontosan meghatározzák, hogy betegség esetén hogyan kell eljárnia a biztosítottnak, hogy jogosulttá válhasson egészségügyi ellátásra az állampolgársága és a foglalkoztatása szerinti államban is. Az a magyar állampolgár, aki magyar TAJ-számmal rendelkezik és egy olyan államban végez keresőtevékenységet, amellyel Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye, illetve szociálpolitikai egyezménye van, ezen tényt köteles a lakhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek a jogviszony létrejöttétől számított 15 napon belül bejelenteni. A biztosítási kötelezettség ezen esetekben az adott egyezmény szabályai szerint alakul.

Munkavégzés harmadik állam területén
Ha egy magyar állampolgár az EU-n kívül olyan országban vállal munkát, akivel nincs Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye sem, akkor biztosítási jogviszonyát a Tbj. alapján kell elbírálni.

Belföldinek az a magyar állampolgár minősül, aki Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik, így ezáltal akkor is jogosult lesz az az ingyenes egészségügyi ellátásra, ha harmadik államban végez munkát. De csak abban az esetben, ha megfizeti a már említett 6 810 Ft havi összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mely fizetési kötelezettségét a lakhelye szerinti adóhatóság felé kell megtennie. A harmadik államban igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költségeit ugyanakkor a betegnek magának kell viselnie. Azonban a külföldön igénybevett szolgáltatás összegeinek megtérítését kérheti a magyar egészségbiztosítástól. Ebben az esetben a magyar OEP annyi költséget térít meg, amennyit Magyarországon kellett volna fizetni az adott ellátásért.

A fentiek alapján, mindenféleképen fontos előre tájékozódni, amennyiben külföldön szeretnénk munkát vállalni. EU-tagországban való munkavállalás esetén egyszerűbb a helyzet, de ezen kívül a külföldre való kiutazás előtt érdemes utána járni, hogy az adott országgal van-e szociális egyezményünk.

S mind a két esetben fontos eldönteni és mérlegelni, hogy a magyarországi egészségügyi szolgáltatások igénybevétele érdekében megéri-e fenntartani a magyar lakcímünket vagy fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Ossza meg ismerőseivel:

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, kövessen minket a Facebookon is!

Hozzászólások (1)

  1. Anya szerint:

    A férjem évek óta legálisan Ausztriában dolgozik. Éngem itthon foglalkoztatnak. Ha egyszer összejön a gyerek, és a terhesség végén kiköltözöm hozzá, szülhetek-e osztrák kórházban a férjem TB-jére? Így is járnak-e a gyereknek /a gyerek után azon kedvezmények, amik az ott dolgozó házaspároknak?

Kövesse a bejegyzés kommentjeit RSS-en!