Adóellenőrzés elektronikus úton? Július 1-től már így is lehet!

Az eddigiektől eltérően a hivatalból induló eljárások közül elsőként az ellenőrzési eljárásoknál lesz mód az adóügy elektronikus úton történő megindítására.

Dr. Fekete Zoltán Titusz

Adómenedzser Bemutatkozás ▼
A szerző további bejegyzései »

Kisokos

A bejegyzésben az alábbi szakkifejezések szerepelnek. Kattintson a kifejezésre és elmagyarázzuk mit jelent:

Mindez úgy fog történni, hogy erről az érintett adózó nem feltétlen fog tudni, hiszen akár egy több évvel ezelőtt adott meghatalmazás miatt nem lesz szükség arra, hogy az adózó tudomást szerezzen az ellenőrzés megindulásáról, mert elégséges lesz, ha a könyvelője tudni fog róla.

Miért lehetséges ez?
Mert az eljárási törvény év közben hatályba lépő változása értelmében lehetővé válik a megbízólevélnek az elektronikus úton történő kézbesítése, ami gyakorlati értelemben a megbízólevél értesítési tárhelyen történő elhelyezését fogja jelenteni.

Azonban az is közismert, hogy az adóbevallások elektronikus úton történő beadásának 2006-os kötelezővé tételét követően a magyarországi vállalkozások jelentős hányada az adóhatósággal történő elektronikus kapcsolattartásra külső szolgáltatót vesz igénybe, így a könyvviteli szolgáltatást végzők, illetve azok munkavállalói rendelkeznek regisztrációval az adott cég adóügyeinek elektronikus intézéséhez. Az adózók tehát az elektronikus kapcsolattartásra olyan embereket bíznak meg, akik egyébként semmilyen más kapcsolatban nem állnak megbízójukkal. Az ellenőrzési eljárás megindításáról ezért nem biztos, hogy olyan ember fog először értesülni, aki egyébként az eljárásban részt fog venni.

Mire jogosít fel a T180-as bejelentőlap?
Az adózók és az adóhatóság közötti elektronikus kapcsolattartás rendszere a T180-as bejelentő lapon alapszik. A bejelentő lapot megvizsgálva jól látható, hogy az csak meghatározott adóügyek intézését teszi lehetővé. Azonban a bejelentő megfelelő módon biztosítja, hogy ne kelljen minden jogszabály-, illetve bejelentőlap-változásnál felülvizsgálni, hogy az adott ügytípust a bejelentéssel érintett személy intézheti-e, vagy sem. Erre szolgál annak a kódkockának a kitölthetősége, amellyel a meghatalmazás olyan jövőbeni ügyek intézésére is kiterjeszthető, amelyek a meghatalmazás megadásakor még elektronikus úton nem voltak intézhetők. Ha a jelenleg hatályos bejelentőlapon szereplő ügyfajtákat nézzük, akkor megállapítható, hogy a végrehajtási eljárásban esetleges elektronikus kapcsolattartás kivételével olyan ügyfajták tartoznak a bejelentés hatókörébe, amelyek adózói jogok érvényesítését vagy adózói kérelemre indult eljárásokban való részvételt biztosítják.

Ennek megfelelően az adóellenőrzések világában a T180-as meghatalmazással csak és kizárólag megbízólevél érvényességének az ellenőrzését lehetett elvégezni. Egyelőre!

Mert kérdés, hogy a 2014. július 1-től miként kell majd értelmezni a megbízólevél átvételét:

  • a bejelentést követő jogszabályi változás alapján újonnan elérhető elektronikusan intézhető adóügyként, vagy
  • egy eljárási részcselekményként, amely nem értelmezhető elkülönült adóügyként, aminek következtében erre az „ügyfajtára” nem lehet meghatalmazást adni?

A kérdés és az arra adandó válasz abból a szempontból sem mindegy, hogy azokban az esetekben, amikor a T180-as bejelentés nem meghatározott beadványok benyújtására szól és nem törvényes képviselő jár el, fűződhet-e fontos joghatás a megbízólevél értesítési tárhelyen történő elhelyezéséhez és az átvételéhez. A válasz valószínűleg nagyon le fog egyszerűsödni, ha az ominózus bejelentő kiegészül egy olyan ponttal, hogy a meghatalmazás kiterjed, vagyis kiterjeszthető a megbízólevelek elektronikus úton történő átvételére.

Amennyiben így lesz, minden olyan vállalkozásnál, ahol az adóügyek elektronikus intézéséhez korábban egy mindenre kiterjedő meghatalmazás született, elviekben számítani lehet arra, hogy az ellenőrzést az új szabályok adta lehetőséggel élve indítja meg a NAV.

Ezek után csak az a kérdés maradt, hogy kinek is jó mindez?
A NAV-nak biztos nem, hiszen még ha sikeresen ki is küldi a megbízót elektronikusan, az értesítőlevelet az ellenőrzés megkezdéséről továbbra is postai úton fogja kézbesíteni az adózóknak, mert elektronikusan csak a megbízólevél lesz átadható. Annak közlésére, hogy mikor, hol, milyen dokumentumok bekérésével kezd majd az adóhatóság neki az ellenőrzésnek, hivatalosan továbbra is a hagyományos postai úton kézbesített vagy személyes átadott levél fog szolgálni.

Így a megbízólevél elektronikus úton történő átadása kizárólag az ellenőrzésre nyitva álló határidő számítását fogja megindítani, egyéb érdemi ügyintézésre nem fog lehetőséget biztosítani, mivel eseti meghatalmazás hiányában a megbízólevelet átvevő személy az ellenőrzési ügyben a postás szerepénél többet nem tölthet be.

Ezek után jogosan vethető fel a kérdés, hogy akkor miért is van erre szükség, ha az ellenőrzések hatékonyságának növekedése egyáltalán nem várható az új jogszabályi rendelkezés hatálybalépését követően.

Az eltűnt, az adóhatósággal nem együttműködő adózói kör az új szabály hatására sem lesz könnyebben elérhető. A bevallás benyújtásában résztvevők továbbra sem fognak több felelősséggel tartozni a bevallás tartalmi helyességéért, illetve egyéb, az adózót terhelő mulasztásokért.

Az önellenőrzésekre vonatkozó szabályokat nézve az adózók sem profitálhatnak a jogszabályváltozásból. Még ha megbízólevelet is kap a KR-en keresztül valaki, amennyiben az „Értesítés – intézkedés” megjelöléssel érkezik majd, még nem fogja biztosan tudni, hogy melyik adónemet, milyen időszakra, milyen ellenőrzési típussal kívánja vizsgálni az adóhatóság, egy önellenőrzés azonnali elvégzése nem biztos, hogy nem több bajjal, mint haszonnal járna.

Várhatóan az adóhatóság ezzel az új lehetőséggel nem fog azonnal élni és nem kezdődnek tömegesen adóvizsgálatok megbízólevelek elektronikus úton történő átadásával. A későbbi bonyodalmak elkerülése érdekében azonban mindenkinek érdemes megnézni, hogy annak idején pontosan mire is adott meghatalmazást. Mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy rendet rakjon saját háza táján, ha nem akarja, hogy az ellenőrzés megkezdése idegen kezekbe kerüljön; a meglévő meghatalmazásokat érdemes módosítani, illetve a már megszűnt meghatalmazásokat hivatalosan is bejelenteni.

Az adóhatóságnak sem lesz könnyű minden adózónál körültekintően megvizsgálni, hogy az érvényes T180-as bejelentés(ek) mögötti meghatalmazás lehetőséget ad-e egyáltalán arra, hogy a megbízólevelet az elektronikus tárhelyre küldve juttassa el az adózó részére.

Azonban ha a fentebb említettek értelmében minimalizáljuk annak kockázatát, hogy a hatóság az elektronikus eljárás keretében tudjon adóellenőrzés alá vonni bennünket, továbbra is kérdés marad, hogy fűződhet-e fontos joghatás a megbízólevél értesítési tárhelyen történő elhelyezéséhez és átvételéhez. Amennyiben igen, számítani lehet arra, hogy az ellenőrzést az új szabályok adta lehetőséggel élve indítja meg a NAV.

Ossza meg ismerőseivel:

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, kövessen minket a Facebookon is!

Hozzászólások (2)

  1. Ruszin Zsolt szerint:

    Kedves Zoltán!

    Olyan nehéz volt rávenni a hivatal ellenőrzési részlegeit, hogy elinduljanak a cellulóz alapú adathordozók (értsd: papír) világától és megtegyék az első, óvatos lépést az üzleti kommunikáció egyetlen racionális módja felé. Most már jöhetne a többi irat is végre elektronikusan. Egyébként meg az ügyfélkapuval rendelkező önállóan eljárni jogosult ügyvezetők miért ne látnák a hivatali üzeneteket? Látják. Ahogy a késedelmi pótlék értesítőket is “egész véletlenül” a NAV “kiszivárogtatja” feléjük. Szóval kár itt pánikot kelteni, a hivatal szépen fejlődik, hagyjuk hadd tegyék a dolgukat.

    • Dr. Fekete Zoltán Titusz szerint:

      Kedves Zsolt!

      Osztom záró gondolatát, hagyjuk az adóhatóságot, hadd végezze a dolgát.

      A mostani szabályozásban én azonban nem érzem, hogy egy fejlődési vonal első kezdeti lépésének lennénk szemtanúi. Nem látom ugyanis azt, hogy a jogszabályi változás mögötti szándék az lenne, hogy egyelőre csak a megbízólevél érkezik az értesítési tárhelyre, majd ezt követően fokozatosan egyre több hivatalos iratot fognak az ellenőrzési eljárás során az adózók megkapni. Először az iratpótló végzések, aztán a jegyzőkönyv, majd a határozat? És mire elérünk idáig, teljesen természetes lesz, hogy az elektronikus úton küldött döntés jogerőre emelkedése az elektronikus kézbesítéshez fog igazodni? Ez a jelenlegi eljárási rend komplex újraszabályozását igénylő kérdés, hiszen az elektronikus világban közreműködő személyek minden esetben meghatalmazottak, és a meghatalmazó és meghatalmazott közötti jogviszony nagyon változatos jogcímeken alapul. Sok esetben valóban nem okoz problémát az elektronikus világ. De sok esetben igenis okozhat. Ezért érdemes arra felhívni a cégvezetők figyelmét, hogy a változás olyan korábbi döntésük felülvizsgálatát igényelheti, amire legnagyobb körültekintés mellett sem lehettek felkészülve.

      A hatóság oldaláról is felemás a kép, mert mi értelme van a megbízólevél elektronikus kiküldésének, ha hivatalosan a hagyományos köröket kell futni az ellenőrzés tényleges megkezdése és lefolytatása érdekében.

      Nyitottak vagyunk mi is minden előre vivő újításra, az adóigazgatás valós modernizálására: a munka dandárja a jogalkotásra és nem a jogalkalmazásra vár.

      Üdvözlettel:
      Dr. Fekete Zoltán Titusz

Kövesse a bejegyzés kommentjeit RSS-en!