Lakáshitel támogatás – bővítenék a kedvezményezettek körét!

A pénzügyi lízingszerződés nem tekinthető hitelszerződésnek, így továbbra sem lesz lehetséges a törlesztéshez adómentes támogatást nyújtani. Legalábbis még a jelenlegi törvénymódosító javaslat szerint sem.

Hegedüs Sándor

Partner, Adóüzletág vezető Bemutatkozás ▼
A szerző további bejegyzései »

Kisokos

A bejegyzésben az alábbi szakkifejezések szerepelnek. Kattintson a kifejezésre és elmagyarázzuk mit jelent:

2014. június 12.-én képviselői indítvány került beterjesztésre, amely számos adótörvényt módosítása között egyben érinti az adómentesen adható munkáltatói lakástámogatás, illetve hiteltörlesztés idén immár többször változtatott szabályozását is.

Jó hír, hogy a jogalkotó ismét a jogok és lehetőségek kiterjesztésével kíván élni, azaz újabb csoportok számára adná meg e kedvezményes lakáshitel támogatás lehetőségét:

Míg korábban csak a hitelintézetek által nyújtott lakáscélú hitelek, illetve munkáltatói kölcsönök esetén volt lehetőség e kedvezményre, a javaslat szerint immár adómentes lesz a pénzügyi vállalkozások által nyújtott lakáscélú hitelek törlesztésének támogatása is. Érdemes talán röviden elidőzni, hogy mely intézmények tartoznak a hitelintézetek és mely intézmények a pénzügyi vállalkozások körébe.
A jogszabály szerint hitelintézetnek minősülnek a bankok, a szakosított hitelintézetek, valamint a részvénytársasági formában, vagy szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézetek. Ez alapján eddig is élni lehetett például takarék, vagy hitelszövetkezet, továbbá lakástakarék pénztár által nyújtott lakáscélú hitel esetén is e kedvezménnyel.
A pénzügyi vállalkozások köre a jogszabályokban nincs tételesen felsorolva. Itt csak pár példát szeretnék hozni: ilyenek lehetnek a faktoring cégek, vagy a lízing cégek is. Ez utóbbi esetben fontos azonban kiemelni, hogy a jogalkotó – talán szándéka ellenére is – továbbra is fenntart egy korlátot: csak hitelszerződés estén él a rendelkezés. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi lízingszerződés nem tekinthető hitelszerződésnek, így az ún. lakáslízing konstrukciók esetén a lízingdíj finanszírozására ez a konstrukció nem lesz alkalmas.

Másik fontos módosítás, hogy immár lehetőség lesz a törlesztés támogatására akkor is, ha a hitellel érintett lakás már nincs a törlesztő tulajdonában (haszonélvezetében), de hitel még mindig él. Ilyenkor is igazolni kell tudni azonban a méltányolható lakásigénynek való megfelelőséget, melynek több formája is meghatározásra kerül.

Végül egy az egyéni vállalkozásokat érintő kedvező módosítás, hogy immár ők is el fogják tudni számolni költségként a lakáscélú munkáltatói támogatás összegét.

A beterjesztett törvényjavaslat indoklása szerint a magánszemélyeket kedvezően érintő változásokat már 2014. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal lehet majd alkalmazni.

Ossza meg ismerőseivel:

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, kövessen minket a Facebookon is!

Hozzászólások (2)

  1. Náray Attila szerint:

    A cikkben említett LTP esetében lakáscélú hitelről van szó, vajon a nem lakásvásárlásra, hanem felújítás, bővítés és modernizálásra felvett LTP-hitel esetén is támogathatja munkáltató a dolgozót?

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Náray Attila!

      A támogatás az előírásoknak megfelelő lakásvásárláshoz, lakásbővítéshez, illetve korszerűsítéshez kapcsolódhat. Felújításhoz sajnos nem.

      Korszerűsítés fogalma a 12/2001 (I.31.) Korm rendelet szerint:

      „(11)[1] Az (1) bekezdés alkalmazásánál korszerűsítés a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.”

      Remélem, hogy segíthettem.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

Kövesse a bejegyzés kommentjeit RSS-en!