Január 1-től akár Ön is EKAER kötelezett lehet

A raktárosok, logisztikusok és beszerzők számára komoly fejfájást jelenthet , hogy mit kezdjenek egy más EU tagállamból érkezett szállítmánnyal, ha annak indításáról előzetesen nem kaptak információt, így azt az EKAER-ben sem tudták bejelenteni.

Hegedüs Sándor

Partner, Adóüzletág vezető Bemutatkozás ▼
A szerző további bejegyzései »

Kisokos

A bejegyzésben az alábbi szakkifejezések szerepelnek. Kattintson a kifejezésre és elmagyarázzuk mit jelent:

Készüljön fel, mert a tét magas: hatósági zár, terméklefoglalás és a szállítmány értékének 40 százalékára rúgó mulasztási bírság! A legnehezebb dolga a közösségen belüli beszerzőknek lesz!

Míg a korábbi évek adótörvény módosításainak fő célja a fekete- és a szürkegazdaság kifehérítése mellett az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése is volt, addig ez utóbbi szempont már nem mondható el a 2015. évi adótörvény módosító csomagra. A tavalyi évben a figyelem középpontjába került határon átnyúló, illetve belföldi áfa csalások visszaszorítása érdekében a NAV  fokozatosan egyre hatékonyabb eszközöket kap, azonban ezek egyre több és több adminisztrációval járnak a gazdaság szereplői számára.

Tovább az EKAER kalkulátorhoz »

Az áfa csalások visszaszorítására tett legújabb kísérletet Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszernek, vagy röviden EKAER-nek nevezik és szabályrendszerének bonyolultsága mellett másik sajátossága, hogy minden eddiginél rövidebb idő alatt kell rá felkészíteni az adózók beszerzési, logisztikai és raktározási szervezeti egységeit, akiknek január 1-jétől egyrészt egymással, másrészt szerződéses partnereikkel is szoros együttműködésre lesz szükségük, hogy határidőben és szakszerűen tudják rögzíteni a termékmozgásokat az EKAER-ben. Akiknek ez nem sikerül, azok súlyos következményekkel számolhatnak: a NAV hatósági zár alá veheti a szállítóeszközök rakterét, lefoglalhatja a rakományt és a be nem jelentett áruk értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Az EKAER-t 5 termékfuvarozási típus esetén kell használniuk az adózóknak:

  1. az EU más tagállamából Magyarországra irányuló útdíjköteles (3,5 tonna össztömegnél nagyobb) gépjárművel végzett közúti fuvarozások;
  2. Magyarország területéről az EU más tagállamába irányuló útdíjköteles gépjárművel végzett közúti fuvarozások
  3. a nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítésre, ha az Magyarországon belüli útdíjköteles gépjárművel végzett közúti fuvarozással jár
  4. kockázatos élelmiszerek esetében (ezek körét egy még előkészítés alatt álló NGM rendelet fogja meghatározni) ha egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot meghaladja, függetlenül attól, hogy a fuvarozás útdíjköteles, vagy nem útdíjköteles gépjárművel történik-e;
  5. egyéb kockázatos termékek esetében (ezek körét szintén a még előkészítés alatt álló NGM rendelet fogja meghatározni), ha egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja, függetlenül attól, hogy a fuvarozás útdíjköteles, vagy nem útdíjköteles gépjárművel történik-e.

A felsorolás a vonatkozó előírásoknak csupán a töredékét képezik a részletes előírásokról itt olvashat, viszont már ebből is látszódik, hogy január 1-jétől a jelenleg szükségesnél több információval kell rendelkezni egy szállítmány elindítása előtt. Be kell azonosítani, hogy a fuvarozáshoz használt gépjármű útdíjköteles-e, vagy sem, a belföldi vevő végfelhasználó-e, a felrakodásra kerülő termékek beletartoznak-e a kockázatos élelmiszerek, vagy a kockázatos termékek körébe és ha igen, tömegük várhatóan meghaladja-e a meghatározott határértéket?

 

Miután bebizonyosodott, hogy a tervezett fuvarozás EKAER bejelentésre köteles, azt kell tisztázni, hogy ki és meddig köteles az előzetes bejelentést teljesíteni. A bejelentést a címzettnek kell a fuvarozás megkezdéséig megtenni abban az esetben, ha az EU valamely tagállamából hoznak be árut Magyarországra, azonban ha Magyarországról az EU egy másik tagállamába visznek ki árut, vagy ha belföldi fuvarozás történik, akkor az áru feladója kötelezett a bejelentés megtételére a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig.

Az EKAER-nek az adózókat várhatóan a legnagyobb kihívás elé állító szabálya, hogy egy EU termékbeszerzés esetén már a kamion elindulása előtt bejelentést kell tenni a fuvarról a NAV felé!

A raktárosok, logisztikusok és beszerzők számára komoly fejfájást jelenthet, hogy mit kezdjenek egy más EU tagállamból érkezett szállítmánnyal, ha annak indításáról előzetesen nem kaptak információt, így azt az EKAER-ben sem tudták bejelenteni, de a kamion már a kapuban áll, vagy csak jóval a felrakodás és indulás után kaptak róla információt? Tekintettel arra, hogy a jogszabály alapján a bejelentés pótlására nem, csak bizonyos időn belüli módosítására van lehetőség és a NAV az útdíjrendszerben kezelt adatokhoz hozzáféréssel rendelkezik, így forgalmi rendszám alapján az adóellenőrök könnyen meg tudnak győződni arról, hogy egy-egy szállítmány az EKAER bejelentést megelőzően, vagy azt követően lépett-e be Magyarország területére, vagy érkezett meg a címzetthez. E két rendszer összehangolásával a NAV könnyen fényt tud deríteni az elmulasztott bejelentésekre. Ekkor kiszabhatóvá válik az áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírság, függetlenül attól, hogy minden egyéb dokumentum, így pl.: szerződés, megrendelés, elfogadott árajánlat, vevő által aláírt CMR, szabályszerűen visszaigazolt e-TKO rendelkezésre áll.

A bejelentendő adatok köre minden eddiginél szorosabb együttműködést követel meg a beszerző és az eladó között, hiszen az EU más tagállamából történő beszerzések esetén 2015-től már a szállítmány elindulása előtt tudnia kell a magyar vevőnek számos olyan információt, amik birtokába jelenleg sokszor csak a szállítmány megérkezésekor jut, mind például a felrakodás címe, a termékek bruttó tömege, az alkalmazásra került veszélyességi bárca száma, vagy a gépjármű forgalmi rendszáma. Mindez az Európai Unióban teljesen szokványos láncügyletek esetében – mikor a terméket több szereplő vásárolja meg és értékesíti tovább egyidejűleg, miközben az áru közvetlenül a lánc első tagjától az utolsóhoz kerül leszállításra – igen nagy kockázatot jelenthet, különösen azokban az esetekben, amikor nem a címzett a fuvarozás megrendelője, így annak sem a lánc első tagjával, sem a fuvarozást lebonyolító vállalkozással nincs közvetlen kapcsolata! Mindez számos vállalkozás működési kockázatát fokozhatja!

Mint látható, számos bizonytalanság és kérdés merül fel az egy hónap múlva már élesben használandó, a NAV felügyelete alá rendelt új áruforgalom ellenőrző rendszer, az EKAER kapcsán.

Különös – a felkészülést hátráltató – körülmény, hogy mindezidáig még nem került kihirdetésre két kapcsolódó NGM rendelet. Az egyik az EKAER szám megállapításnak rendjét, az EKAER elektronikus felületén történő bejelentéssel, változásbejelentéssel, a kockázati biztosíték mértékének folyamatos meghatározásával kapcsolatos szabályokat rendezné, míg a másik az ún. kockázatot termékek és kockázatos élelmiszerek körét határozná meg.

Az idő fogy, de marad-e elég idő a felkészülésre? Könnyű belátni, hogy a közeli határidők és a hiányzó részletszabályok miatt célszerű lenne egy átmeneti, szankciókkal nem fenyegetett betanulási időt hagyni a vállalkozások számára ellenkező esetben csak a kockázat marad a számukra.

 

EKAER-témában megjelent  bejegyzéseinket itt olvashatja:

Segíts magadon és a NAV is megsegít – avagy hogyan kerüljük el az EKAER-ben a kockázati biztosítékot

EKAER: És / vagy, avagy egy kötőszón múlik a jogalkotói szándék?

EKAER – Online konferencia

EKAER – keleten a helyzet változatlan?

EKAER saga folytatódik!

EKAER – most akkor mi is számít kockázatos terméknek?

Január 1-től akár Ön is EKAER kötelezett lehet

Ossza meg ismerőseivel:

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, kövessen minket a Facebookon is!

Hozzászólások (72)

  1. Érdeklődő szerint:

    Tisztelt Sándor!
    Kérném a segítségét, hogy gyártóktól, importőröktől vásárolt iparcikket terítek belföldön kiskereskedésekbe alanyi adómentesként, a nem útdíjköteles autón legalább 1 tonna áru van, és az adó nélküli értéke meghaladja a 2 millió forintot. Mentes vagyok-e az EKAER-bejelentés alól?

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Érdeklődő!

      Az 5/2015. NGM rendelet 3. § (1) c) értelmében belföldi viszonylatban csak az első adóköteles értékesítéshez szükséges EKAER szám igénylése. Amennyiben a kiskereskedelmi egységek felé történő értékesítések ÁFA mentesen történnek, nincs szükség EKAER szám igénylésére.

      Üdvözlettel:
      Hegedüs Sándor

  2. Dobos Máté szerint:

    Tisztelt Hegedüs Sándor!

    A rendelet szerint bejelentési kötelezettségem van akkor, ha EU más tagállamából árubeszerzés történik útdíjköteles teherautóval, nem kockázatos termék esetén, ha az áru értéke meghaladja 2 mFt-ot VAGY a súlya a 2,5 tonnát.
    A kalkulátor alapján azonban csak akkor kell bejelenteni, ha az értéke 2 mFt fölött ÉS a súlya 2,5 t fölött van.
    Mi az igazság?

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Dobos Máté!

      Az EKAER-rendszerre vonatkozó mentességi szabályozás nem pontos, ezért többféle kalkulátort is lehet találni az interneten. A mi EKAER-kalkulátorunk 100%-ban a szigorúbb jogalkotói szándékkal számol, vagyis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hozzánk eljuttatott állásfoglalását veszi alapul. Az állásfoglalás alapján amennyiben az áru értéke vagy tömege meghaladja a törvényben meghatározott értéket (Ön esetében 2 MFt/2.500 kg), akkor bejelentési kötelezettség áll fenn.

      Fentieket túl javasoljuk az EKAER-rendszerhez kapcsolódó jogszabályváltozások figyelemmel kisérését, mert többek között a mentességhez is kapcsolódóan módosítás/pontosítás várható ebben a hónapban.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  3. Légrádi József szerint:

    Áfakörös őstermelő vagyok, tehenészetünk van. Kétnaponta gyüjtőkocsival szállítja el a tejet a tejipari vállalat tőlünk, a tej mennyisége 800-900 liter, értéke 70-75.000.- Ft. A sofőr minden alkalommal a tej szállítójegyen aláírásával igazolja, hogy tőlem átvette, a továbbiakban a tejjel már nem rendelkezem, nem az én tulajdonom. Kell-e EKAER-bejelentkezést tennem?

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Légrádi József!

      A hatályos szabályozás alapján belföldi forgalomban bejelentésköteles az első nem végfelhasználó részére (tejipari vállalat nem végfelhasználó) történő adóköteles értékesítés. A tej kockázatos élelmiszernek minősül, így amennyiben a közúti fuvarozással érintett termékegység tömege a 200 kg-ot, vagy értéke a 250 eFt-ot meghaladja és adóköteles az értékesítés, akkor bejelentési kötelezettség alá esik. Amennyiben tehát Ön áfás számlával értékesít, mint feladó EKAER-bejelentési kötelezettsége lesz, hiszen az egy alkalommal elszállított 800-900 liter tej tömege meghaladja a 200 kg-os határt. A kompenzációs felárral történő értékesítés nem eredményez adóköteles értékesítést, tehát ebben az esetben nincs EKAER-bejelentési kötelezettség.
      Javasoljuk az EKAER-rendszerhez kapcsolódó jogszabályváltozások figyelemmel kisérését, mert többek között a mentességhez is kapcsolódóan módosítás/pontosítás várható ebben a hónapban.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  4. Pali szerint:

    Tisztelt Hegedüs Sándor!

    Áfakörös őstermelő piacra megy, kell-e neki EKAER-számot kérnie? Kompenzációs felár nem illeti meg, mivel a bevétel és kiadás közti áfakülönbséget fizeti be, nincs feladó, nincs címzett.
    -3.5 t megengedett össztömeg alatti autóval;
    -3.5 t megengedett össztömeg feletti autóval;
    -3.5 t megengedett össztömeg feletti autóval nem útdijköteles útszakaszon megy piacra, így az autó nem útdijköteles.
    Mi a helyzet a szívességből történő áruszállítással? Bármilyen meglepő, mezőgazdaságban ez a dolog mindennapos családon belül, ami nem áfacsalásra irányul, csak az emberek összedolgoznak.
    Mi a teendő, ha román állampolgárnak adok el? A tulajdonosváltás a piacon megtörténik, nem kell hozzá fuvarozni. Nekem kellene EKAER-számot kérni, de én azt hogyan tudnám lezárni?

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Uram!

      Abban az esetben, ha az őstermelő a saját áruját viszi/viteti bármilyen járművel a piacra, az saját áru mozgatásnak fog minősülni, belföldi forgalomban pedig a saját áru mozgatása nem EKAER-köteles.
      Amennyiben a piacon olyan értékesítés történik, amihez fuvarozás is párosul és a termékegység meghaladja a mentességi határt, akkor már feladóként megjelenik a bejelentési kötelezettség a jelenleg hatályos szabályozás alapján. Ha román állampolgárnak értékesít akkor, uniós értékesítésként kell bejelenteni az értékesítést. (Amennyiben viszont olyan mennyisségben értékesít egy-egy vevő részére, ami nem haladja meg a termékegységhez kapcsolódó EKAER-mentességi határt, akkor mentesül az EKAER-kötelezettség alól.) Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmét arra, hogy a piacon történő értékesítése során jelenleg nem csak a más tagállami vevők kapcsán keletkezhet EKAER-bejelentési kötelezettsége, hanem belföldi vevők esetében is, feltéve hogy az Ön értékesítése az első belföldi adóköteles értékesítés, a vevő nem minősül végfelhasználónak és az eladott áru tömege vagy értéke meghaladja a mentességi határt.

      Tudjuk, hogy a szabályozás több ponton is nehezen alkalmazható, ezért javasoljuk az EKAER-rendszerhez kapcsolódó jogszabályváltozások figyelemmel kisérését, mert többek között a mentességhez is kapcsolódóan módosítás/pontosítás várható ebben a hónapban.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  5. Karsai Ádám szerint:

    Tisztelt Hegedüs Sándor!

    Az EKAER-rel kapcsolatban olyan kérdésem lenne, hogy Közösségen belülről szoktunk rendelni anyagot, viszont megesik, hogy a kamion itt csak az áru egy részét rakja le, a maradékot pedig direkt kiszállítja a vevőnknek, azaz amit mi elküldünk a vevőnknek, azt gyakorlatilag nem teszik le nálunk. Ilyenkor külön kell-e EKAER számot kérni arra, amit itt raknak le és arra, amit továbbvisznek vagy elég az is, hogy itt lejelentjük az egész kamiont és a továbbszállítottra kérünk új számot (számomra ez jobb lenne, mert így pontosabban lehetne megadni az áru értékét).

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Karsai Ádám!

      Jelen esetben megvalósul egy EKAER-köteles Közösség más tagállamából történő Uniós beszerzés, illetve bizonyos termékek vonatkozásában lehet egy további első belföldi adóköteles nem végfelhasználó részére történő értékesítés is. A szabályozás alapján EKAER-számot kell kérni az egy adott átvételi helyre ugyanazon gépjárművel egy fuvarozás keretében szállított rakományra. Így véleményem szerint az egyes átvételi helyek vonatkozásában főszabályként külön kellene EKAER-számot kérni már a beszerzés megkezdését megelőzően, ha egy fuvarozás keretében valósul meg a termékértékesítés.
      Nem látom azonban annak sem akadályát, hogy a teljes árumennyiség Uniós beszerzésének EKAER-bejelentését követően – figyelemmel arra, hogy a kamion hosszabb időt is pihenhet, illetve további áruk is kerülhetnek rá – első belföldi adóköteles nem végfelhasználó részére történő értékesítésként új EKAER-számmal jelentsék le a továbbszállításra kerülő árukat.
      Felhívom a figyelmet arra, hogy a szabályozás ebben a hónapban módosulni fog, ami érintheti a kérdéses eset EKAER-bejelentését is.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  6. B.Jolán szerint:

    Tisztelt Hegedüs Úr!

    Budapesti raktárból való kiszállítás zöldség-gyümölcs kockázatos termék esetén, belföld-belföld viszonylatban, 3,5 t alatti járművel pl. egy szállítmány 50 kg vöröshagyma 150 kg burgonya és 20 kg káposzta, ezt egy egységnek szállítom, kell EKÁER-számot kérnem? Elég sokféleképpen értelmezhető a jogszabály. A programom szerint egy termék súlya ha meghaladja a 200kg-ot csak akkor kell, más meg azt mondja, hogy az összsúly ha meghaladja a 200kg-ot, már akkor is kell.
    Várom szíves válaszát.

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt B. Jolán!

      Kockázatos élelmiszerek esetén is a szállítandó termékek értékét, tömegét össze kell adni. Azaz, ha egyszerre, egy kirakodási helyre megy 220 kg áru, akkor EKAER-bejelentési kötelezettség keletkezhet.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  7. Kökény Zoltánné szerint:

    Tisztelt Uram!

    A mi vállalkozásunk hulladékbegyűjtéssel, eladással foglalkozik. Magánembertől vesszük a papírt, fóliát, PET-palackot. A vevő saját
    autójával szállítja el a hulladékot a telephelyemről. Én nem fuvarozok, csak a saját árumat szállítom. Kinek kell lejelenteni a hulladékot? Nekem is kell EKAER-szám? A hulladék mennyisége álltalában nem éri el a 2500 kg-ot, de ha el is éri, akkor sem haladja meg a 400.000.- Ft-ot. Ilyenkor mi a teendő?

    Előre is köszönöm válaszát,
    Kökényné

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Kökény Zoltánné!

      Első, számomra nem egyértelmű dolog, hogy a magánembereknek Ön fizet-e az áru elszállításakor. Ha igen és ők nem áfaalanyok, akkor a következő értékesítés lehet közúti fuvarozással járó első belföldi adóköteles értékesítés. Ekkor a mentességi szabályokat kell figyelni. NAV értelmezése szerint EKAER-köteles, ha az áru értéke a 2 millió forintot, vagy tömege a 2,5 tonnát meghaladja. Ha EKAER-köteles lesz ez, akkor Ön mint feladó lesz EKAER-köteles.

      Remélem, tudtam segíteni!

      Üdvözlettel:
      Hegedüs Sándor

  8. Kriszti szerint:

    Tisztelt Hegedüs Sándor!

    Ha a vevőnk a saját gépkocsijával jön el az áruért és azzal fuvarozza a kirakodási helyre, akkor is a feladó, azaz mi vagyunk a bejelentésre kötelezettek?
    Vagy azt a vevőnek kell bejelentenie?
    És ha a fuvarozást sem mi (a feladók), sem a vevő nem végzi, hanem egy fuvaros, akkor kinek kell EKAER-számot igényelnie?

    Köszönöm a válaszát!

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Kriszti!

      Közúti fuvarozással járó első belföldi adóköteles értékesítés esetén mindig a feladó az EKAER-bejelentésre kötelezett függetlenül a fuvarozó személyétől. Az áru megérkezését viszont bejelentheti a feladó a címzett és az átvevő is.

      Remélem, segítettem!

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  9. Baranyai Tamás szerint:

    Tisztelt Hegedüs Sándor Úr!

    Cégünk infrapanel (elektromos infra-fűtőtest) gyártásával foglalkozik.
    Az alapanyagot Csehországból saját 3,5 tonnás kisteherautóval szállítjuk, hozzuk be az országba. A gyártást, összeépítést követően értékesítjük kiskereskedőknek és magánszemélyeknek az így elkészült termékeket.
    Egy szállítmány jellemzően 1500-1600 kg és 20-25 ezer € értékű.
    Számomra egyáltalán nem világos, kell-e EKÁER-számot igényelnünk vagy sem.

    Megtisztelő válaszát várva, üdvözlettel:
    Baranyai Tamás

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Baranyai Tamás!

      Rövid válaszom a következő:

      Ahogy látom, mind az EU-beszerzése, mind első belföldi adóköteles értékesítése EKAER-kötelezett lehet, amennyiben a szállítás útdíjköteles járművel történik és nem vonatkozik rá mentesség.

      (6a)[1] Mentes az (1)-(5) bekezdés szerinti kötelezettség alól
      a) az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg.

      A fenti mentesség szakmai értelmezése eltérő a jogalkotói szándéktól. Várhatóan előbb vagy utóbb az fog érvényesülni, így a 20 – 25 ezer EUR-os kiszállítás EKAER-köteles lesz. A beszerzés paramétereiről nem volt szó.
      További mérlegelés tárgya lehet, pl. ha láncértékesítésről, vagy háromszereplős ügyletről van szó.
      Remélem, tudtam segíteni!

      Üdvözlettel:
      Hegedüs Sándor

  10. Szöllösi Lajosné szerint:

    Egyéni vállalkozó vagyok, saját felvásárlásból vágóhídon bérvágással levágatott sertést és marhát saját, útdíjköteles teherautóval szállítok a saját üzletem és még néhány üzlet számára. A kérdésem: hogyan kérem az EKAER-számot? Amikor a vágóhídról kijön az autó egy EKAER-számmal, tudom-e szállítani a saját üzletembe is és a többi üzletbe is a húst, vagy minden üzletbe új számot kell kérni az útvonal alapján?

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Szöllösi Lajosné!

      Saját üzletbe történő szállítás nem EKAER-köteles, mivel belföldi viszonylatban a saját áru mozgatás nem EKAER-köteles. Ha más üzletekbe is szállít, akkor a mentességi szabályokat és EKAER-szám kérést is lerakodási helyenként kell vizsgálni. Így előfordulhat, hogy egy autón egyszerre van fenn EKAER-köteles és mentes áru is.

      Remélem, tudtam segíteni!

      Üdvözlettel:
      Hegedüs Sándor

  11. Gyula szerint:

    Tisztelt Hegedüs Úr!

    Őstermelőként zöldárut termelünk családunkkal (burgonya, sárgarépa, káposztafélék, zeller), legjobb értelmezésemben csupa kockázatos áruról van szó, amelyet saját útdíjköteles tehergépjárművel a budapesti nagybani piacra szállítok fel (~5000 kg). Az értékesítések során a vevők felvásárlási jegyet írnak, amelyeket a könyvelőnk minden adóév végén, tételes költségelszámolással lekönyvel.

    A kérdésem az EKAER-oldalról bemásolt szabályra vonatkozik:
    “(…) nem kell EKAER számot kérni a mezőgazdasági termelők olyan értékesítéséhez kapcsolódó fuvarozás esetén, amellyel összefüggésben a termelőt kompenzációs felár illeti meg.”

    Tekintve, hogy a felvásárlási jegyek alapján kompenzációs felárban részesülök, nem kell EKAER-szám a fuvarozásomhoz útdíjköteles autóval szállított kockázatos árumhoz sem?

    Kérem segítségét, megerősítését.

    Köszönettel,
    Gyula

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Gyula!

      Önnek igaza van! Amennyiben kompenzációs felárral értékesít, az az EKAER-rendszerében nem minősül adóköteles értékesítésnek, így mentesül a kötelezettségek alól.

      Remélem, segíteni tudtam!

      Üdvözlettel:
      Hegedüs Sándor

  12. Nagy Zoltán szerint:

    Tisztelt Hegedüs Sándor úr!
    Cégünk állatgyógyászati termékeket és kisállat-ápolószereket gyárt (pl.: samponok, tejpótlószerek állatoknak, stb.).
    Ezek gyártásához szükséges alapanyagokat nagyrészt Magyarországról szerezzük be (vannak ázsiai országokból való anyagaink is).
    A készáruk mindegyike nagykereskedésekbe kerül, és csak kis részüket szállítjuk saját gépjárművel.
    Részünkre kell-e igényelni EKAER-számot? Ha igen, ennek mi a módja?
    A nem uniós országokból érkező fuvarozással hogyan kell számolni?

    Előre is köszönöm és várom válaszát!
    Nagy Zoltán

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Nagy Zoltán!

      Mivel az Önesetében több kérdést is tisztázni kellene, kérem hívjon fel telefonon és meg tudjuk beszélni.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  13. Kármen szerint:

    Tisztelt Hegedüs Sándor!

    Harmadik országból órákat importálunk. Belföldi fuvarozócég által érkezik hozzánk az áru. Ebben az esetben a fuvarozócégnek van bejelentési kötelezettsége?
    EU-s országba viszont mi viszünk ki saját autóval árut. Ebben az esetben mi jelentünk. Ha az üzletkötőnk árut visz magával, de nincs még konkrét cím, ebben az esetben mi a teendő?

    Tisztelettel:
    Kármen

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Kármen!

      Import esetén ha a vámkezelést nem hazánkban végzik és az Önök nevére történik a vámkezelés, akkor a közúti útszakaszra EKAER-kötelezettség keletkezhet, amennyiben a mentességi szabályok nem vonatkoznak Önökre (áru értéke kevesebb, mint 2 millió forint és áru tömege kevesebb, mint 2,5 tonna). Értékesítés esetén a mentességi szabályokat szintén figyelembe kell venni. Egyébiránt, ha Önök értékesítenek EU-s vevőnek és azt Önök szállítják neki, akkor Önök lesznek EKAER-bejelentésre kötelezettek. Ha még nincs cím, akkor nem tudnak EKAER-számot igényelni, így ez kockázatot jelent, ha így értékesítenek.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

    • Pintér István szerint:

      Mi az igazság az EKÁER bejeltési kötelezettséggel kapcsolatosan a nem kockázatos anyagok esetén, a 2500 kg vagy 2 millió forint ügyben? Az a “vagy” tényleg “vagy”, vagy inkább “és/vagy”?
      Elég, ha az egyik teljesül?

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Pintér István!

      A vagy a mi megítélésünk szerint vagy-ot jelent, azaz ha egyik feltétel teljesül, akkor mentesül a tranzakció az EKAER-bejelentési kötelezettség alól. Mindazonáltal a NAV továbbra is úgy gondolja, hogy ha bármelyik feltétel nem teljesül, akkor EKAER-bejelentési kötelezettség keletkezik. Február végéig jogszabály-módosítás várható, melyben valószínűsíthetően ezt a joghelyet is egyértelműsítik.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  14. B.Laci szerint:

    Üdvözlöm!

    Őstermelőként tűzifa-értékesítéssel foglalkozom, saját erdővel rendelkezünk. Saját kisteherautóval szoktam a méterfát beszállítanni és ezután feldolgozom, majd a vevőknek szállítom. A törvény szerint, ha jól értelmezem, méterfa-beszállításkor is és kályhakész tűzifaként eladáskor is EKÁER-számot kellene kérnem őstermelőként (internetes oldalokon böngészve mindenhol csak vállalkozókra vonatkoztatják a törvényt)? A másik dolog, amit nem tudok pontosan, hogyha méterfát vagy kályhakész tűzifát szállítok, honnan tudjam, mennyi a szállítot termék súlya? Sajnos még az erdő szélén nincs telepítve teherautók számára mérleg.

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt B. Laci!

      Első ún. beszállítás nem EKAER-köteles, mivel nem kapcsolódik hozzá értékesítés, csak ún. saját áru mozgatása. A második értékesítés esetén feltételezem áfá-s számlát állít ki. Amennyiben ez az ügylet közúti fuvarozással jár és meghaladja az 500 kg-ot, akkor Önnek EKAER-bejelentési kötelezettsége keletkezik.

      A tömeget az Ön esetében becsléssel lehet megállapítani.

      Remélem, segíteni tudtam munkáját!

      Üdvözlettel:
      Hegedüs Sándor

  15. Ivanov Éva szerint:

    Tanácstalan vagyok, kérem segítsenek.
    Útdíjköteles teherautóval fuvarozom és ebből a sok tájékoztatásból nem tudom kiolvasni, hogy a fuvarozónak is be kell-e jelentkezni a NAV-hoz, vagy csak a fuvaroztatónak?

    Válaszukat köszönöm,
    Éva

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Ivanov Éva!

      Fuvarozóként elvileg nem szükséges, de lehetséges a felület ú.n. regisztráció fülén és akkor kap egy állandó regisztrációs számot, mely az ügyfeleinek segíthet az EKAER-kötelezettség menedzselésében.

      Remélem tudtam segíteni.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  16. Ágnes szerint:

    Egyéni vállalkozó zöldség-gyümölcs értékesítéssel foglalkozik. A magánszemélytől, őstermelőtől megvásárolja, s a nagybanin értékesíti. Ez lehet nagyobb vagy sok kisebb tétel is. Neki mi a teendője, mivel akitől vásárol, az lesz az adóköteles értékesítő, akinek értékesít, az lesz a végfelhasználó. Mivel ez zöldség, mind kockázatos termék. A szállítás az eladótól a nagybaniig a saját 3-5 t alatti gépjárművével történik.

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Ágnes!

      Pár gondolat:
      Nem minősül adóköteles értékesítésnek a kompenzációs feláras értékesítés, de a következő igen! Tehát, ha ahhoz kapcsolódik közúti közúti fuvarozás, akkor EKAER-kötelezettség keletkezhet. Pl. Ön kompenzációs felárastól megveszi terméket, majd felviszi nagybanira és ott értékesíti, az EKAER-köteles lesz függetlenül attól, hogy a vevő fogja elszállítani. Ön lesz EKAER-bejelentésre kötelezett.

      Remélem, tudtam segíteni!

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  17. Anikó szerint:

    Nagybani piacon vásárolok zöldséget-gyümölcsöt, s az ott megvásárolt árut viszem tovább több boltoknak /slepp terítésként/.Ilyen esetben kell-e EKAER számot kérnem? Én nem tudom, hogy aznap melyik bolt mennyi árut fog megvenni! Egy nap több boltba is megyek. Várom válaszát.

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Anikó!

      Az első, amit meg kell vizsgálni, hogy első belföldi értékesítésről van-e szó!

      Ha igen, az rossz hír, mivel a jogalkotó erre az esetre nem gondolt és még a NAV sem tett közzé ez ügyben iránymutatást. Egy másik hasonló kérdésre adott válaszaimat idézem lentebb:

      – Amennyiben egy címzett vásárló számára az értékesített áruk tömege, illetve értéke nem haladta meg a mentességi határokat, akkor mentesülni lehet az EKAER bejelentés alól.
      – A rendszer egyik fő problémája, hogy sem az első értékesítés igazolására nem hoz segítséget, sem az Önök esetére, amikor még azt sem lehet tudni, hogy egyáltalán ki lesz a vevő, illetve ez egyáltalán EKAER bejelentés kötelezett lesz-e.
      – Az lehet egy megoldás, hogy ha az értékesítéskor kiderül hogy EKAER bejelentés kötelezett az ügyelet, akkor kérnek EKAER számot, persze mint fentebb említettem ez nem jogszabályszerű, mivel az a fenti esetet nem szabályozza.
      – Egyes adatokat (tömeg, érték, rendszám) valóban lehet a megérkezésig módosítani, de ha már két értékesítés van és csak egy EKAER szám, akkor már gond van.
      – Szóval a fentiek alapján lehet gyakorlati megoldás, hogy a fuvar elején a teljes mennyiségre kérnek EKAER számot, majd azt az első értékesítés után módosítanak. Ha az első EKAER köteles értékesítés megtörtént, akkor pedig új EKAER számot kellene igényelni. A rendszer jelentős adminisztrációs teher növekedést eredményez így!

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  18. V.M. szerint:

    Áfa-körös őstermelő vagyok, nagybani piacon értékesítem a megtermelt zöldségeket.

    ebben az esetben kell e EKAER számmal rendelkeznem? Ugyanis a vevők személye esetleges, előre nem tudható.

    Köszönöm mihamarabbi válaszát:)!

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt V.M.

      Amennyiben Áfa körös és nem kompenzációs felárt alkalmaz, akkor az első közúti fuvarozással járó értékesítése EKAER köteles.

      Sajnos a jogalkotó erre az esetre nem gondolt, a vevő ismerete nélkül nem lehet EKAER számot kérni. NAV ez ügyben még álláspontját nem tette közzé, így nem lehet tudni, hogy esetleg mentesül-e az ilyen szállítás az EKAER alól, tekintettel arra, hogy a szállítás közel sem biztos, hogy értékesítéssel fog együtt járni és így mentesülhetne a kötelezettség alól.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  19. manoka szerint:

    A kérdésem az lenne: ha Kínából szerezzük be az árut, de Hamburgi kikötőn keresztül érkezik hozzánk közúton, akkor kell EKAER számot kérni a fuvarra, vagy sem. Hiszen csak közvetetten származik EU-ból?

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Manoka!

      A NAV általunk ismert állpontja szerint igen, mivel az áru az EU más tagállamából érkezik (egyéb célú behozatal) közúti szállítás keretében.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  20. János szerint:

    Őstermelőként mi vonatkozik rám?
    Saját tüzifa feldolgozásával foglalkozom kis tételben(évi 60-70köbméter).A tüzifámat saját gépeimmel családdal letermelem, összehasogatom és kis tételekben értékesítem saját traktorral kiszállítva végfelhasználóhoz.
    A beszállításnál és a kiszállításnál is meghaladja a tömeg az 500kg-ot.
    Várom megtisztelő válaszát.

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt János!

      Amíg a tűzifa az Ön tulajdonába van és így szállítja (tehát a szállítás nem fonódik össze értékesítéssel) addig EKAER kötelezettsége nem keletkezik. Végfelhasználóknak (természetes személy saját szükségletére) történő értékesítés nem EKAER köteles.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  21. Sunboy2 szerint:

    Tisztelt Cím!
    Számomra nem teljesen tiszta az ekaer rendelet,kérem segítségét!
    Zöldség-gyümölcs kisker-rel foglalkozom,tehát megvásárolom az árut,beviszem az üzletembe értékesítés céljából. Természetesen vannak olyan napok amikor 200 kg-nál többet vásárolok, eszerint kell ekaer, de ezt én az esetleges végfelhasználónak (vásárló) fogom értékesíteni.”Csak akkor áll fenn bejelentési kötelezettség, ha a belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés történik.”Most akkor mi a helyzet?
    Másik felmerülő kérdésem ha létesítek 1 telephelyet (raktár) a NPiacon,raktárból az üzletbe (másik telephely) szállítom ugyanezen portékákat-” Így, ha az adóalany belföldi telephelyei között fuvarozza/fuvaroztatja a saját termékét, nem kell EKAER számot igényelni. “Ezzel a felállással mi a helyzet.
    Legvégül :csak nagy vonalakban tudom az áruféleségek összetételét,a végleges tételek a Npiacon realizálódnak,hogyan jelentem ezt be onnan és akkor,jellemzően 21 és 04 óra között
    Előre is köszönöm segítségét

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Sunboy2!

      Rövid megjegyzéseim:
      – Ha Ön olyan termelőktől vásárol, akik kompenzációs felárral értékesítenek és nem ÁFA-val, akkor nem EKAER köteles az ügylet.
      – Ha Ön áfás számlát kap a termelőtől, akkor figyelni kell a mentességi szabályokra. Több korábbi válaszomban jeleztem már, hogy a mentességi szabályok esetén, ha útdíjköteles járművel szállítják, akkor a NAV válaszai eltérőek, hol elég egyik határértéket átlépni, hol mindkettőt át kell lépni, ahhoz, hogy EKAER kötelezettség keletkezzen. A mi jogszabály olvasatunk szerint mindkét határértéket át kell lépni, hogy EKAER kötelezettség keletkezzen.
      – Amennyiben Ön saját telephelyei között szállítja a termékét értékesítés nélkül az valóban nem keletkeztet EKAER kötelezettséget.
      – AZ EKAER rendszer 0-24 óra között 7 napon át működik. A kérdés csak az, hogy tud-e internet kapcsolatot létesíteni az adott piacon. A jelenlegi jogszabályok alapján ez nem kérdés, hanem kötelezettség.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  22. Laci szerint:

    Kérdésem az lenne, ha én alanyi adó mentes őstermelő vagyok.Áruház lánchoz szállítom be a saját termelésű burgonyát 10q-t alkalmanként és felvásárlási jegyet kapok,amin a 12% komp.felár van.Nekem kell -e EKÁER bejelentés:Válaszát köszönöm

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Laci!

      Jó hírem van! A NAV közzétett álláspontja szerint sem az alanyi mentes, sem a kompenzációs felárral történő értékesítés nem EKAER köteles.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  23. Vica szerint:

    Tisztelt Hegedűs Úr!
    A kérdésem a következő: a vevő a gyárunkba jön átvenni a pótkocsit. Ő fuvarozza el az EU valamelyik országába. A törvényt olvasva nem vagyok biztos benne, hogy ilyen esetekben kell EKAER számot kérnünk. Ön szerint?
    köszönöm válaszát!
    Sátori Éva

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Vica Satori!

      Ha jól értem az Önök esetét, akkor pótkocsi értékesítésről van szó. A NAV álláspontja szerint ilyenkor is kell EKAER számot igényelni, mivel megvalósul az értékesítés és a közúti fuvarozás egyszerre, függetlenül attól, hogy a termék ún. lábon hagyja el az országot.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  24. Takarmány szerint:

    Én egy kis forgalmú tápboltos vagyok és ha jól értem, a táp a kockázatos élelmiszer kategóriába tartozik. Egy takarmánykeverőtől vásárolok állandóan és a saját teherautójukkal szállítják ki nekem. Egyszerre 15-25 mázsa megrendelést adok le, ami a 250 000 Ft-ot nem haladja meg. Jól értelmezem, hogy nem kell EKAER-bejelentés, ha a 200 kg-ot ugyan meghaladja, de az áfa nélküli értéke a 250 ezer Ft-ot nem?

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Cím!

      Az Ön értelmezése a mi véleményünk szerint helytálló, ha a szállítás útdjíköteles gépjárművel történik. Ugyanakkor fontos megjegyeznem, hogy a http://www.ekaer.nav.gov.hu oldalon a kérdésekre adott válaszok között ezzel megegyező és ellentétes értelmezés is található.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  25. Timcsi szerint:

    Aki tudja a választ, kérem segítsen.
    Szerződéses raktár vagyunk, amit a cégem bérel. EU-ból jövő árut tesznek le egy másik EU-ország szerződött partnerének, aki amíg nem érkezett meg a két fél közötti pénzügyi tranzakció, addig a “bérraktárban” teszi le az áruját. Ebben az esetben kell kérnem EKAER-számot? Vagy hogy is működik ez a dolog?

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Kedves Timcsi!

      A kérdés kissé összetett eset és nem biztos, hogy minden infó rendelkezésre áll. Azt lenne fontos tisztázni, hogy EU-beszerzésről van-e szó, vagy egyéb célú behozatalról. Amennyiben EU-beszerzésről, akkor a címzett (beszerző) feladata az EKAER-bejelentés a legtöbb adat vonatkozásában és csak a megérkezés tényét kell az átvevőnek (raktárüzemeltető) bejelenteni. Egyéb célú beszerzés esetén a teljes procedúra az átvevő feladata.

      Üdvözlettel:
      Hegedüs Sándor

  26. Béni Csabáné szerint:

    Ruhaipari cég vagyunk, termelésünk jelentős része export bérmunka.
    Külföldről megkapjuk az anyagot, kelléket PROFORMA SZÁMLÁVAL.
    Legyártjuk a terméket és bérmunka-árat számlázunk.
    Nem kerül termékbeszerzés és termékértékesítés alá.
    Úgy szól a fáma, hogy csak akkor lesz egy termék bejelentésköteles, ha az áru gazdát cserél.
    Kérdésem, hogy az export bérmunka bejelentésköteles-e?

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Béni Csabáné!

      Bérmunka esetén is keletkezhet EKAER kötelezettség az árumozgások irányának függvényében. A kötelezettség pontos megállapításához a részleteket tisztázni lenne szükséges.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  27. Kirják Thyra szerint:

    Tisztelt Cím!

    Vámügyintéző vagyok egy vámudvarban. A kérdésem az lenne, hogy a 20 km-re levő cég, akiknek itt vámolom az áruját, szintén EAKER-számot kell kérjen, míg az autó a telephelyről ideér hozzám?
    Másik kérdésem:
    A gyűjtő autó Kaposváron és Kecskeméten rakodik, de a megbízás alapján Szombathelyen kapja meg az MRN-nel ellátott vámokmányt. Akkor most a feladó városoktól Szombathelyig szintén kell EKAER-szám vagy elég az emailen előre elküldött MRN-vámokmány?

    Köszönettel:
    Kirják Thyra

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Kirják Thyra!

      Amennyiben jól olvasom, az Ön által leírt esetben export valósul meg vámáru EU-ból való kiléptetésével. EKAER-bejelentési kötelezettség nem kapcsolódik az exportértékesítéshez.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  28. Kovács András szerint:

    Mi külföldről hozunk iparcikkeket, melyeket termelő vállalatok használnak fel a termeléshez. De magánvevők is viszik, pl. egy védőkesztyűt megvehet egy nagyvállalat is, és magánszemély is.
    Egy szállítmányban jön raktárra is, minta is, és sok vevőnek a szükséglete is.
    Ezt feladják pl. Angliában. A fuvarozó cég felveszi, majd átrakodják egy-két angol központban, majd még egyszer Belgiumban, majd még egyszer Németországban. Az átrakodó állomásokon a kamionokból kivesznek részeket, melyek másfelé mennek, és beletesznek nem Anglia felől ide tartó dobozokat. Majd valami kamionnal bejön az áru, amit azután egy budapesti (vagy győri) elosztóban már kisebb, az országban vagy Budapesten futó furgonokra vagy teherautókra tesznek át. Ezt mind a fuvarozó cég végzi, ezért kapja a megbízást, hogy hozza el az árut Angliából. Sokszor nem is ugyanaz a fuvarozó végig, mert ezeknek egymással is vannak megbízási szerződéseik, meg alvállalkozóik.
    Ha meg légifuvarral jön, akkor Ferihegyen rakják át, be a furgonokba. (És egy védőkesztyű ruházati termék, tehát fokozottan ellenőrzött).

    Kérdéseim:
    – Honnan lehet tudni, hogy az az áru, ami szállítását kirendeljük, vagy pláne ha a feladó fél biztosítja, milyen rendszámú teherautóra fog felkerülni és mikor majd Németországban, az áru indulása után 2-4 nappal? Azt még a fuvarozó cég sem tudhatja előre!
    – Honnan lehet tudni, hogy egy az USA-ból érkező csomag az Ferihegyen milyen furgonba fog bekerülni?
    – Honnan tudhatom, hogy ha kiküldök egy árut itthon egy vevőnek, akkor az végfelhasználó-e? (Esküdjön meg, hogy nem adja tovább?). Honnan tudom, hogy egy olyan kereskedő (melyből ezrével vannak), aki teljes kereskedelme annyiból áll, hogy a sógora beszerző egy nagy gyárban és mindent átfolyatnak a cégén, nos, hogy amikor kér 6 pár drágább, speciális védőbakancsot, akkor azt a saját raktárában használja fel, vagy továbbadni szándékozik? (Igen, 6 pár simán lehet 250 000 Ft felett.)

    Ha a törvény olyan adatokat követel büntetés terhe mellett tőlem, melyek megadása teljességgel lehetetlen, akkor lehet indítani a törvényhozó ellen kártérítési eljárást, és jogi úton eltávolítani, mint munkájára alkalmatlant?

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Kovács András!

      Rövid válaszaim a következőek:

      – Honnan lehet tudni, hogy az az áru, ami szállítását kirendeljük, vagy pláne ha a feladó fél biztosítja, milyen rendszámú teherautóra fog felkerülni és mikor majd Németországban, az áru indulása után 2-4 nappal? Azt még a fuvarozó cég sem tudhatja előre!
      Szerencsére a jogszabály módosítás hatására a rendszámot elég csak a fuvarozás megkezdésekor bejelenteni. További könnyítés, illetve gyakorlatot segítő módosítás, hogy a rendszámot egészen a áru megérkezésig módosítani lehet, akár átrakodás okából is.

      – Honnan lehet tudni, hogy egy az USA-ból érkező csomag az Ferihegyen milyen furgonba fog bekerülni?

      Ha az áru az EU területén közúti forgalomba először Ferihegyen kerül, akkor EAKER számot nem kell igényelni, mivel azzal nem valósul meg a törvényben nevesített tranzakció.

      – Honnan tudhatom, hogy ha kiküldök egy árut itthon egy vevőnek, akkor az végfelhasználó-e? (Esküdjön meg, hogy nem adja tovább?). Honnan tudom, hogy egy olyan kereskedő (melyből ezrével vannak), aki teljes kereskedelme annyiból áll, hogy a sógora beszerző egy nagy gyárban és mindent átfolyatnak a cégén, nos, hogy amikor kér 6 pár drágább, speciális védőbakancsot, akkor azt a saját raktárában használja fel, vagy továbbadni szándékozik? (igen, 6 pár simán lehet 250 000 Ft felett.)
      Végfelhasználó csak természetes személy lehet, azaz ha Ön cégnek értékesít az már nem. További szűkítés – egyben értelmezési probléma – hogy mi minősül személyes szükségletnek. Erre, hogy ennek mi minősül nincs általam ismert válasz.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  29. sino szerint:

    Mi heti kétszer szállítunk saját autóval saját üzletbe zöldséget-gyümölcsöt a nagybani piacról. Az áru összetétele vegyes, nem hozunk összesen 200 kg burgonyát, se hagymát, viszont az áru össztömege bőven meghaladja az 500 kg-ot. Mely áruról fogunk EKAER-kódot kérni, az 1 rekesz retekről vagy a 4 rekesz salátáról, vagy minden termékről külön-külön? Legalább 10-15 őstermelőtől jön össze az áru nyári időszakban.

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Sino!

      Ha a kockázatos élelmiszerek tömege egy címzett számára egy fuvarozás során a 200 kg-ot meghaladja, akkor EKAER-bejelentésre kötelezett. Egy EKAER-szám alatt több vámtarifaszám, termék is szerepelhet majd. Ha egy eszközzel több címzett számára történik a szállítás, akkor a határértékeket külön-külön kell figyelembe venni.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  30. Sipos János szerint:

    A gyűjtőfuvarozásnál ez hogyan valósul meg?
    Hogyan adjam meg a rendszámot a fuvarra, ha előző este lesz egy végleges járatom.

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Sipos János!

      Jó hír, hogy a december 15-én beterjesztett módosító javaslat több kérdést tisztázna:

      1.) A rendszám nélkül is lehet EKAER-bejelentést tenni, majd az induláskor elég azt is a rendszerben rögzíteni.
      2.) Gyűjtőnél is lehetőség lesz az EKAER-számot a megérkezésig módosítani.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  31. Mikla László szerint:

    Belföldön naponta zöldséget szállítunk saját termelésből multi üzletláncnak, EKAER-szám szükséges, ezt értem. Biztosíték tekintetében viszont fogalmam sincs, mit kellene lerakni naponta és meddig, stb.
    Belföldön mondjuk az sem tiszta, hogy a vevő vagy eladó kéri a számot vagy esetleg mindkettő?

    Várom szíves válaszát,
    Mikla László

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Mikla László!

      Biztosíték lehet garancia vagy letét. A garancia szabályait az NGM-rendelettervezet részletesen szabályozni fogja. A biztosítékra vonatkozó szabályok részleteit a 2015. január 1-től hatályos adózás rendjéről szóló törvény 11. melléklet IV. része tartalmazza.
      Belföldön az első közúti fuvarozással járó adóköteles értékesítésre kell kérni a feladónak (jellemzően értékesítő) EKAER-számot, de a címzett is köteles bejelenteni az áru megérkezésének időpontját.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  32. Kerekes János szerint:

    Ha valaki esetleg olvassa a hozzászólást, legyen kedves megadni az ide vonatkozó rendelet számát, én sehol nem találom.
    E nélkül az “EKAER honlap” akár egy ügyeskedő oldala is lehet.
    Nem mellesleg kellene már valaki a jogalkotók közé aki volt már dolgozó ember környékén. Ja itthon Magyarországon, és nem egy kocsmai pult mellett.

  33. FT. szerint:

    Kérdésem az lenne, ez a rendszer olyanra is vonatkozik, aki nagybani piacra jár értékesíteni nem útdíjas autóval?

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt FT!

      Amennyiben a nagybani piacon nem végfelhasználók számára értékesít terméket, de a szállításhoz használt jármű nem útdíj köteles, akkor azt kell megvizsgálni, hogy a termék kockázatos élelmiszernek minősül-e. Ha igen, akkor már 200 kg vagy 250 ezer forint érték felett is EKAER-számot kell igényelni. Hogy mi minősül kockázatos élelmiszernek, az még csak egy NGM-rendelettervezet alapján sejthető, de e szerint pl. a zöldségek, gyümölcsök igen.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

    • láma szerint:

      Tovább folytatva a nagybani piacos témát: kimegy a kereskedő a nagybanira mondjuk 1000 kg burgonyával (ami a rendelet szerint kockázatos terméknek számít). Előre nem tudja, hogy lesz-e olyan vevője, aki megvesz-e egyben legalább 200 kg burgonyát vagy csak kisebb tételekben adja el. Neki is kell EKAER-számot igényelnie? Az előző válaszából nekem ez derült ki. De hogyan igényel számot hirtelen hajnalban a nagybanin, mikor semmi más nincs vele csak az áru, teherautó és a számlatömbje?

      Ha bp-i cégként eladok egy budapesti étteremnek 200 kg burgonyát (amit nem én importáltam, lehet, hogy magyar őstermelőtől vettem) és én szállítom ki budapesti címre nem útdíjköteles autóval, akkor is kell EKAER-számot igényelnem? Nyugtasson meg, hogy csak félreértelmezem ebben a témában írottakat és ez az ilyen ügyletekre nem vonatkozik.

      A nagybani piacon rengeteg cég van. Sok cég importál és utána más cégeknek értékesíti az áruját a nagybanin (tehát zömmel kockázatos élelmiszert, nagy mennyiségben). Fuvarozás nincs, az árukat targoncákkal mozgatják a különböző raktárak vagy értékesítési helyek között, ráadásul a piaci viszonyoktól függően sokszor nagyon gyorsan köttetnek az üzletek. Ilyenkor is kell EKAER-szám?

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Láma!

      Köszönöm a kérdéseit! EKAER-bejelentkezés csak akkor kell, ha első értékesítéshez fuvarozás is kapcsolódik. Tehát, ha az árut sajnálatosan nem sikerül eladni, akkor tartalmi megközelítés alapján EKAER-szám sem kell. Persze itt én is kíváncsi leszek a NAV értelmezésére, nehogy már a nagybani felé történő fuvarból azt hozzák ki, hogy az értékesítési szándékra is kiterjed a jogalkotói szándék – kicsi az esélye ennek az értelmezésnek, de nem kizárt. Ha szigorúan veszem a jogszabály szövegét, csak a valós értékesítés után kellhet majd EKAER-bejelentés. Az elektronikus hozzáférés hiánya már más esetekben is felmerült már, ezzel a jogalkotó nem foglalkozott (persze mondhatja azt, hogy a mobilinternet és táblagépek világában ez nem gond). Az persze egy másik kérdés, hogy így az értékesítés folyamata lassulni fog. Várunk még módosítást a szövegben – így lehet, hogy ezzel a technikai kérdéssel is foglalkozni fognak.
      Ha Ön a budapesti étteremnek értékesít 200 kg burgonyát, akkor azt kell megvizsgálni, hogy első értékesítésről beszélünk-e. Feltételezhetően nem, mivel mint említette, őstermelőtől vette. Ekkor az első értékesítésnek az őstermelő értékesítése fog számítani. Persze itt egy kérdés, hogy mi van, akkor ha az őstermelő alanyi áfa mentes. Ebben az esetben tekinthető-e első adóköteles értékesítésnek az őstermelőtől vásárlás. Szerintem itt is pontosításra, hivatalos értelmezésre lenne szükség, de alapvetően, ha az áfa rendszerében gondolkodunk, akkor az ügylet adóköteles, csak mentességre van lehetőség, így EKAER-bejelentésre köteles. Nem lepődnék meg, ha az őstermelők esetében erre is egy speciális szabály vonatkozna. Fontos, hogy ha az őstermelő is lesz az EKAER-bejelentésre kötelezett az áru megérkezését még a címzettnek be kell jelentenie.
      Ha nagybanin import terméket úgy értékesítenek, hogy ahhoz nem kapcsolódik közúti fuvarozás (fuvarozás nincs, az árukat targoncákkal mozgatják a különböző raktárak vagy értékesítési helyek között), akkor az első fuvarozás már megtörtént, így nincs további teendő az EKAER-rel. Igaz korábban az EU-beszerzés alapján volt.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

    • láma szerint:

      Még egy gondolat az előzőekhez. 200 kg burgonya nettó ára kb. 15 ezer Ft.
      Mikor ezt a rendeletet elgondolták, biztos, hogy az volt a cél, hogy ilyen kis összegű árumozgásokat is követni tudjanak?

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Remélem, ez még később finomításra kerül, mivel valóban túl kis tételt is bevon az ellenőrzés alá. Csak jelzem, hogy a tűzifa is kockázatos termék, igaz, ott a határ 500 kg.

  34. Kelemen János szerint:

    Én legszívesebben elküldeném valahová a tv-alkotókat, beleértve a rendeletalkotókat és az illetékes NAV-munkatársakat is, úgy vezetőstül!
    Nem szégyellik magukat???

Kövesse a bejegyzés kommentjeit RSS-en!