EKÁER kicsit másképp! Mire is jó az EKÁER rendszer?!

A végrehajtási eljárás a szabályozás szerint bármilyen végrehajtási cselekménnyel megindul. Tehát elviekben, ha az adózó határidőre nem fizette meg az adókötelezettségét, és a közúti fuvarozással érintett jármű ellenőrzéséről a NAV tudomást szerez, akkor azonnal végrehajtási eljárást indíthat és már kérheti is a hatósági zár alkalmazását.

Dr. Fekete Zoltán Titusz

Adómenedzser Bemutatkozás ▼
A szerző további bejegyzései »

Kisokos

A bejegyzésben az alábbi szakkifejezések szerepelnek. Kattintson a kifejezésre és elmagyarázzuk mit jelent:

Mostanáig az EKAER rendszerről a NAV egyéb hatósági feladataitól és az adóellenőrzések általános metodikájától egy kicsit elkülönítetten beszéltünk. Lassan itt az idő, hogy az EKAER részletszabályainak megismerését követően tovább lépjünk és belegondoljuk abba, hogy hogyan is fogja az EKAER rendszer megváltoztatni a fuvarozással járó termékmozgatást végző vállalkozások adómorálját.

Tovább az EKAER kalkulátorhoz »

Ahogy azt az érintettek már bizonyára tudják, ha nincs bejelentve a közúti fuvarozással érintett, mentességet nem élvező termék az EKAER rendszerben (vagyis nincs EKAER szám), akkor 2015. március 1-jét követően a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és a NAV a be nem jelentett áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki, és le is foglalhatja azt.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy előfordulhat olyan eset is, amikor az EKAER szám megléte ellenére is hatósági zárat fog alkalmazni az adó- és vámhatóság, majd a rendeltetési helyre érkezést követően le fogja foglalni a terméket, vagy annak egy részét.

Erre egy szintén 2015. január 1-től hatályba lépett szabály teremt lehetőséget.

Amennyiben ugyanis a közúti fuvarozással érintett jármű ellenőrzése során a NAV revizora azt az információt kapja, hogy az áru tulajdonosa ellen az adóhatóságnál végrehajtási eljárás van folyamatban, akkor az új szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy a szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmazzon. Ezt követően az áru rendeltetési helyre érkezésénél a NAV a végrehajtható adótartozás erejéig le is foglalja az árut, vagy annak egy részét.

Tehát, ha az adószámla nettó egyenlege tartozást mutat, a végrehajtás bármikor megindítható. Érdemes tudni, hogy a végrehajtható tartozáshoz elég egy bevallott, de meg nem fizetett bevallás is, hiszen a bevallási határidőt követő naptól már a fizetendő adót tartalmazó bevallás is végrehajtható okiratnak minősül. Ez azt jelenti, hogy az önadózás útján bevallott adót jó lesz határidőben megfizetni, mert ellenkező esetben egy gombnyomással – felszólítás, figyelmeztetés nélkül – megindíthatja a végrehajtási eljárást az adóhatóság, ami megteremti a hatósági zár, majd a későbbiekben a lefoglalás alkalmazásának lehetőségét is. Remélhetőleg a néhány ezer forintos tartozás és a néhány napos csúszás a befizetéssel nem fogja megalapozni a hatósági zár, és a lefoglalás alkalmazását.

Ugyanakkor számtalan kérdés vetődik fel, hogy az adóhatóság a közúti ellenőrzésekkor miként is fogja tudni alkalmazni a fizetési morál javítása, a fizetőkészség erősítése érdekében az új szabályt.  Ahhoz, hogy a későbbi jogviták száma ne szökjön az egekbe elengedhetetlen lesz annak azonnali tisztázása, hogy az áru a fuvarozás során, a hatósági zár alkalmazása időpontjában, illetve a rendeltetési helyre érkezéskor, a lefoglalás időpontjában jogilag kinek a tulajdonában van? Ingó dolog tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez ugyanis az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása (birtokba vétel) is szükséges. Amennyiben azonban a vevő nem tudja birtokba venni az árut, akkor kérdéses, hogy az ő esetében folyamatban lévő végrehajtási eljárás megalapozhatja-e a hatósági zár alkalmazását?

Az sem elhanyagolható szempont, hogy a szabályozás alapján a végrehajtási eljárás elvileg bármilyen végrehajtási cselekménnyel megindul. Tehát amennyiben az adózó határidőre nem fizette meg az adókötelezettségét, és a közúti fuvarozással érintett jármű ellenőrzéséről a NAV tudomást szerez, akkor elviekben azonnal végrehajtási eljárást indíthat és már kérheti is a hatósági zár alkalmazását.

Bár a jogi környezet támogatja az adóbeszedés hatékonyságának ilyen irányú növelését, remélhetőleg erre nem kerül automatikusan sor! Gyakorlati problémát vethet fel egyrészt, hogy az adótartozás fennállásának megállapítása minden esetben hibátlanul a lehető legmagasabb informatikai, technikai támogatás mellett sem lehetséges (pl. banki utalások, csekkes befizetések átfutása). Másrészt a szabályozás maga ad lehetőséget arra, hogy a NAV a végrehajtási eljárás megindítása, azaz a végrehajtási cselekmény foganatosítását megelőzően éljen a fizetési felszólítás lehetőségével. Végül, de nem utolsó sorban egy hatósági vita esetén az is kérdéses lehet, hogy mit is kell tekinteni folyamatban lévő végrehajtási eljárás alatt. Elég-e a zárlat elrendelését megelőző percben megnyomni egy gombot, ami egyúttal a végrehajtás elrendelését jelenti, vagy az önellenőrzési tilalomnál ismert fék analógiájára legalább a zár alá vételt megelőző napon már elrendeltnek kell lenni a végrehajtásnak? Sajnos ezen utolsó kérdésfeltevés csak teoretikus volt, mert ide vágó szabály híján biztosak lehetünk abban, hogy jogi akadálya nincs az azonnali gombnyomásnak. Talán a hatáskörrel való visszaélés lehet az egyetlen gát, de amire az ember ezen az úton végig is menne, addigra a gazdasági érdeksérelem helyreállítása nagyon sok energiát emésztene fel.

Így azok a vállalkozásoknak, akik még véletlenül sem akarnak ebbe a nem kívánatos helyzetbe kerülni, a jövőben nagy körültekintéssel kell odafigyelniük adószámláik mindenkori egyenlegére.

Ossza meg ismerőseivel:

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, kövessen minket a Facebookon is!

Hozzászólások (1)

  1. Bagaméry Gáspár szerint:

    Titusz gondolatmenete jól világít rá arra a problémára, ami számos piaci szereplő számára felfoghatatlan, és kezelhetetlen is egyben: mégpedig miért negligálja a NAV a felek közötti INCOTERMS paritásokat?

    Amit azonban megnyernek a vámnál, elvesztik a révnél, mert pont a zár alá vétel, ingó végrehajtás körében súlyos jogvitákra lehet számítani egy pl: D paritással fuvarozott árura eszközölt végrehajtás esetén, azaz amikor olyan dolgot foglalna le a NAV, ami a szállítóé és nem a vevőé.

    Meglátjuk majd, hogy alakul majd ez a gyakorlatban,

    Bagaméry Gáspár

Kövesse a bejegyzés kommentjeit RSS-en!